médiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra, vagy fordítva. Például azért erőszakosak-e az emberek, mert sokat néznek televíziót és játszanak durva számítógépes játékokat, vagy az erőszakos emberek keresik ezeket az impulzusokat, és szolgálja ki őket a tömegkommunikáció. Számos médiahatás elmélet létezik, sőt ezek egymásra reflektálva önálló iskolaként kutatnak. Mára a hatáselméletek két szélsőségét tudta csak cáfolni a tudomány. Az egyik az erőshatás elméletek közül a lövedék elmélet, a másik pedig, hogy a médiának semmilyen hatása sincs.
Tudományterület:
Forrás:
Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Wolters Kluwer 2015
Szerző:
Relációk
szubszidiaritás elve
A subsidum latinul segítséget, támogatást jelent . Az elv azt mondja ki, hogy a problémákat keletkezési helyükön kell megoldani. Katolikus tanítás, mely szerint mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből...Tovább olvasomprofesszionális civil szervezetek
Azok a civil szervezetek, amelyek egyetlen tevékenység köré szerveződnek, és e területen nagy szaktudást is halmoznak fel. Az aktuálpolitika felett állnak, minden kurzus idején ugyanazokat a területeket igyekeznek gondozni. Integritásuk...Tovább olvasomcsereelmélet
Az a közgazdasági és aztán szociológiai elmélet, mely szerint minden árú és mindennek megtalálható az ellenértéke. Sokminden azonban nem e logika szerint működik, például a szeretet nem lesz kevesebb attól,...Tovább olvasommorális pánik
A közvélemény erőssen aggodó reakciója amiatt, hogy megszokott értékeink összeomlanak. A morális pánik ismert példái közt szerepel már régóta a bevándorlás, sőt maga a média is például az öngyilkosság népszerűsítésével...Tovább olvasomnyelvpolitika
Két értelmét is találhatjuk a fogalomnak. Nyelvészetileg a nyelvművelés, és például különösképp az EU-ban annak a filozófiája, hogy a kisebb nyelvek is épp oly hivatalosak legyenek. A fogalom másik használata...Tovább olvasomválasztástervezés
Kihasználva az emberek pszichológiai jellemzőit olyan módon felmutatni az alternatívákat, hogy aztán az egyének önmaguk és a közösségük számára a jobb megoldást válasszák. Például az emberek hajlamosak a rövidtávú előnyökért...Tovább olvasomcsekkönyv újságírás
Mikor az újságíró a sztoriért pénzt fizet. Etikátlan akkor, amikor ezzel egy társadalomra veszélyes cselekvést jutalmaz pénzzel, népszerűvé-híressé tevéssel....Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasomhype
Amikor egy felkapott témáról hirtelen minden médiából ugyanaz ömlik. A kezdetben mindenkit érdeklő téma később indokolatlanul nagy súlyt kap. Újabb és újabb részinformációkat gyűjt a média....Tovább olvasomállam foglyul ejtése
Azt a helyzetet nevezzük az állam foglyul ejtésének, mikor a közigazgatás foglyává válik egy szűk érdekcsoportoknak, azaz ilyenkor az egész állami apparátus ezen csoportok érdekeinek a szolgálatába áll, ahelyett, hogy...Tovább olvasomelhallgatási spirál
A nyilvánosság működésében a többséghez igazodás mechanizmusa. Először is létezik egy percepció a többségi álláspontról, ez lehet akár téves is, de ennek következtében a magukat többségben gondolók hangosak, a kisebbség...Tovább olvasomnudge
Döfködés, terelgetés. A közigazgatás etikus társadalomirányítása, mely az emberi pszichológiai sajátosságokat használja fel. Az etikusság itt azt jelenti, hogyha a nyilvánosság elé tárjuk a célt, akkor azt konszenzuálisan mindenki elfogadná....Tovább olvasomlibertárius paternalizmus
A közigazgatás szervezésnek az a módja, mely elfogadható manipulációként értelmezhető. Az emberek rövid távú gondolkodása, észlelési, döntési stb. hibái kiküszöbölhető, ha a szervező tisztában van az emberi természettel és ez...Tovább olvasomreferáló sajtó
Csak híreket tartalmazó sajtó, a XVIII. századra és az előtte lévő időszakra használt kifejezés. A sajtótörténet voltaképp a referáló sajtóval indul, melyben vélemények nem kaptak helyet. Lyen sajtót állítottak elő...Tovább olvasomkognitív disszonancia redukció
Két ellentétes tudattartalom, mely feszültséget kelt, és ezért valamiképp csökkenteni igyekszünk. A KDR elmélet előzményei a nem választott tárgyak leértékelédősének fogyasztói megfigyeléséből indult ki, azaz ha például autót veszünk, először...Tovább olvasomvírushirdetés
Megtervezett hírverés, melyet azáltal tüntetnek spontánnak, hogy hálózatokban terjesztik szóbeszéd útján, vagy internetes közösségi médiumokban....Tovább olvasomkaraktergyilkosság
2004-ben, Amerikában született zsurnalista kifejezés arra a jelenségre, mikor valakinek egy negatív tulajdonságát vagy tettét fókuszba helyezve megpróbálja a sajtó vagy a politikai ellenfél lejáratni. Különösképp a média részéről tekinthető...Tovább olvasomhálózatelmélet
Moreno szociometriájáig visszanyúló kapcsolatokat kutató tudományterület. Megújulását a nagymennyiségű adatok számítógépes kezelésének köszönheti....Tovább olvasomcitoyen
A polgár két megjelenítődési típusából az egyik. A citoyent szokták magyarul “állampolgárnak” is nevezni, mert fejlett politikai öntudattal és ítélőképességgel rendelkezik. A fejlettebb polgári társadalmakban azonban nem válik el egymástól...Tovább olvasomtransznacionális civil szervezetek
Olyan országokon átívelő hálózatos szerveződések, amelyek a politikától távol tartják magukat, azzal nem foglalkoznak; teljes mértékben alkalmazkodnak, de legalábbis nyílt konfliktust nem vállalnak fel a helyi rezsimmel. Azért kerülnek minden...Tovább olvasom