deliberatív közvélemény-kutatás
A deliberatív demokrácia konkretizálásaként is felfogható eljárásmód. Lépései: reprezentatív mintavétel, tájékoztató pro- és kontra előadások, csoportmunka, szavazás. A módszer lényege a társadalom bevonása a döntéshozatalba, de úgy, hogy motiváltak és tájékozottak is legyenek a résztvevők, valamint leképezzék az érintettek körét. Kidolgozója James Fishkin.
Tudományterület:
Forrás:
Örkény Antal - Székelyi Mária: Deliberatív közvélemény-kutatás a romák és nem romák viszonyáról, ELTE TÁTK, 2007.
Szerző:
Relációk
képessé tétel
A képessé tétel elmélete azzal foglalkozik, hogy hogyan szerezhetik meg az emberek az irányítást saját életük felett, csoportként (közösségként) képviselve saját érdekeiket; módszere pedig azzal, hogy a segítő szakemberek hogyan...Tovább olvasomközdiplomácia
A propaganda enyhébb formája, a nemzetállamok azon törekvése, hogy más országok támogatását megszerezzék. Gondosan megtervezett kommunikációt igényel....Tovább olvasomhírek
A kemény híreket szokták kopogós híreknek is nevezni utalva a tömörségre és a jelentősségre. De kemény hír az értékeket, magyarázatot és vélemény nem tartalmazó infromáció is. A puha hírek...Tovább olvasomválasztástervezés
Kihasználva az emberek pszichológiai jellemzőit olyan módon felmutatni az alternatívákat, hogy aztán az egyének önmaguk és a közösségük számára a jobb megoldást válasszák. Például az emberek hajlamosak a rövidtávú előnyökért...Tovább olvasomsikeresség (hálózatelmélet)
A hálózatelméleti megközelítések szerint először is az, hogy legyenek a csapatban „összekötők” – ők azok, akik mindenkiben lehetőséget látnak, és mindenkivel szívesen kapcsolatot teremtenek, rengeteg gyenge kötést birtokolnak. Másodszor: legyenek...Tovább olvasomhype
Amikor egy felkapott témáról hirtelen minden médiából ugyanaz ömlik. A kezdetben mindenkit érdeklő téma később indokolatlanul nagy súlyt kap. Újabb és újabb részinformációkat gyűjt a média....Tovább olvasomcsereelmélet
Az a közgazdasági és aztán szociológiai elmélet, mely szerint minden árú és mindennek megtalálható az ellenértéke. Sokminden azonban nem e logika szerint működik, például a szeretet nem lesz kevesebb attól,...Tovább olvasomhierarchia etikája
E nézet szerint minden hibáért csak a vezetőnek, az intézménynek kell felelősséget vállalni, de nem az alkalmazottnak. (Feltéve, hogy nem az alkalmazott hibázott.) A kritikája, hogy létezik a felfüggesztett semlegesség...Tovább olvasomkognitív disszonancia redukció
Két ellentétes tudattartalom, mely feszültséget kelt, és ezért valamiképp csökkenteni igyekszünk. A KDR elmélet előzményei a nem választott tárgyak leértékelédősének fogyasztói megfigyeléséből indult ki, azaz ha például autót veszünk, először...Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Marxban gyökerező társadalomkritikai elméletek gyütő fogalma. A konfliktus elméletek társadalmi osztályokban gondolkodnak és közös bennük, hogy az osztályok közötti érdekkülönbségekre és kizsákmányolásokra érzékenyek. Magát a konfliktust nem tartják rossznak, mert...Tovább olvasomvonatszerelvény hatás
A bizonytalan véleményűek úgy viselkednek, mint az utolsó vagon, melyet maga után ránt a kocsisor...Tovább olvasomintegritás (sérthetetlenség)
Új, a legfejlettebb demokráciák felől érkező fogalom. Azt jelenti, hogy akár a köztisztviselők, akár a vállalati alkalmazottak úgy végzik a munkájukat, hogy az illeszkedik a küldetésükhöz, mely nyilvános és társadalmilag...Tovább olvasomgyenge kötések
Granovetter híres megfigyelése, mely arra vonatkozik, hogy a felszínesebb emberi kapcsolataink kötései ugyan gyengék, ám ezek jelentősek lehetnek az érvényesülés szempontjából. Mikor például a mozgalmak sikerességének okát kutatjuk, vagy csak...Tovább olvasomcinizmusspirál
A média és a médiafogyasztás kölcsönhatását vizsgáló egyik elmélet fogalmazza meg a cinizmusspirált. E szerint minél nagyobb a médiának való kitettség, annál inkább ábrándulnak ki az emberek a demokráciából. Az...Tovább olvasommediáció
A mediálás közvetítést jelent, mai értelemben érdekviták közti intézményesen támogatott közvetítést. Egy harmadik, semleges felet vonnak be egy konfliktusos viszonyba, akinek az a feladata, hogy közvetítsen a két (esetleg több)...Tovább olvasomnonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasomburkolt reklám
Olyan reklám, melyért a médiának fizetnek, de a befogadó elől eltitkolják a tranzakciót, mert azt gondolják, hogy ha pl. az újságíró vagy egy másik civil javasolja, akkor nagyobb hatása lesz....Tovább olvasomstakeholder
Minden olyan személy vagy csoport, mely érdekviszonyban áll a vizsgált személlyel vagy csoporttal. Magyarul érdekgazdát jelent, ám a stakeholder analízisben a lényeg épp az, hogy nem egy érdekviszonyt tárunk fel,...Tovább olvasomnapirend megállapító hatás
A médiának azt a hatását nevezzük napirend megállapítónak, ami miatt az emberek figyelme bizonyos témákra irányul, az foglalkoztatja őket, arról beszélnek. Az elmélet szerint a média nem az attitűdöt változtatja...Tovább olvasom