NGO
Non-governmental organizations: nem-kormányzati szervezetek. Európában általában az állami és nem állami (társadalmi) szervezeteket különböztetik meg egymástól, Amerikában az állam (state) helyett többnyire a kormányzati (governmental, administration) kifejezést használják.
Tudományterület:
Forrás:
Kelényi István (szerk.): Civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei, ELTE Kiadó, Jegyzet http://www.kka.hu/__062568aa00708a67.nsf/0/ad1ff38e5fb61b3ac1256ab8002f1754?OpenDocument
Szerző:
Relációk
sikeresség (hálózatelmélet)
A hálózatelméleti megközelítések szerint először is az, hogy legyenek a csapatban „összekötők” – ők azok, akik mindenkiben lehetőséget látnak, és mindenkivel szívesen kapcsolatot teremtenek, rengeteg gyenge kötést birtokolnak. Másodszor: legyenek...Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasomdiffúz civil szervezetek
Diffúz jelzővel illetjük azokat a szervezeteket, amelyek mögött nem egy konkrét professzió áll, és így a szervezet nem kényszerül arra, hogy valamilyen speciális ismeretet, tudást is kifejlesszen. Meghatározó bennük az...Tovább olvasomelhallgatási spirál
A nyilvánosság működésében a többséghez igazodás mechanizmusa. Először is létezik egy percepció a többségi álláspontról, ez lehet akár téves is, de ennek következtében a magukat többségben gondolók hangosak, a kisebbség...Tovább olvasomnudge
Döfködés, terelgetés. A közigazgatás etikus társadalomirányítása, mely az emberi pszichológiai sajátosságokat használja fel. Az etikusság itt azt jelenti, hogyha a nyilvánosság elé tárjuk a célt, akkor azt konszenzuálisan mindenki elfogadná....Tovább olvasomkonszociális demokrácia
A képviseleti demokrácia egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul...Tovább olvasomhálózatelmélet
Moreno szociometriájáig visszanyúló kapcsolatokat kutató tudományterület. Megújulását a nagymennyiségű adatok számítógépes kezelésének köszönheti....Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomkulturális antropológia
Az antropológia kultúrákkal foglalkozó tudományos ága. Születését az idegen, főként „primitív” kultúrák szokásai, rokonsági rendszerei, életmódja megismerésének és leírásának vágya inspirálta. A módszereit és nézőpontjait ma már a saját kultúra...Tovább olvasomgyenge kötések
Granovetter híres megfigyelése, mely arra vonatkozik, hogy a felszínesebb emberi kapcsolataink kötései ugyan gyengék, ám ezek jelentősek lehetnek az érvényesülés szempontjából. Mikor például a mozgalmak sikerességének okát kutatjuk, vagy csak...Tovább olvasombulvárosodás
Tabloidizáció amerikai eredetű kifejezésa bulvárosodásra. Abból ered, hogy a sajtóban dobozokba kezdik rakosgatni a híreket sok képpel, egyre kevesebb szöveggel....Tovább olvasommágikus ablak
A televízió akkor tekinthető mágikus ablaknak, amikor a befogadóban összekeveredik a valóság a képernyőn látottakkal. A gyerekek észelelésénél egész gyakori, hogy mágikus ablakként tekintenek a televízióra. Interaktív helyzetnek tekintik azt,...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Marxban gyökerező társadalomkritikai elméletek gyütő fogalma. A konfliktus elméletek társadalmi osztályokban gondolkodnak és közös bennük, hogy az osztályok közötti érdekkülönbségekre és kizsákmányolásokra érzékenyek. Magát a konfliktust nem tartják rossznak, mert...Tovább olvasomkulturális mutatók
Georg Gerbner magyar származású amerikai médiakutató fogalma, ki főként a televízió hosszú távú hatását igazolni próbáló kutatásaival vált világhírűvé. A médi szerinte azért fejti ki tartós hatását, mert bizonyos témákat...Tovább olvasomhierarchia etikája
E nézet szerint minden hibáért csak a vezetőnek, az intézménynek kell felelősséget vállalni, de nem az alkalmazottnak. (Feltéve, hogy nem az alkalmazott hibázott.) A kritikája, hogy létezik a felfüggesztett semlegesség...Tovább olvasommédiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra,...Tovább olvasomvonatszerelvény hatás
A bizonytalan véleményűek úgy viselkednek, mint az utolsó vagon, melyet maga után ránt a kocsisor...Tovább olvasomresztoráció
Helyreállítás. A közösség normáinak megtartásával az elkövető visszafogadása és nemkitaszítása. Kell tehát áldozat és elkövető, és kell olyan jóvátétel, mely érdemi....Tovább olvasomtársadalom foglyul ejtése
Az állam is elapaszthatja a vállalkozásokat és a civil társadalmi kezdeményezéseket a jogi szabályozáson keresztül, többnyire túlzásba vitt államosítással (szocializmus) és központosítással....Tovább olvasommany hands probléma
Közigazgatás etikában is használt kifejezés. Az intézményben sok kéz hoz létre egy működést, és ebben eltűnik a felelős....Tovább olvasom