deliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita a közjóról alkotott eltérő elképzelések köré szerveződik, a benne résztvevő állampolgárok egyenlők, és a vita során önmagukról alkotott felfogásuk és nézeteik is formálódnak. A nyilvános vitában az állampolgárok nem pusztán kinyilvánítják már meglévő preferenciáikat, hanem a mérlegelés és fontolgatás során alakítják ki álláspontjaikat. Az ideális deliberatív procedúrában, amelyet a demokráciák intézményeinek tükrözniük kell, a résztvevők egyenlők, és szabadon érvelnek, a konszenzust keresve. A szabadság abban nyilvánul meg, hogy a javaslatok megfontolását nem befolyásolja az előzetes normák és követelmények ereje. Kiemelkedő képviselője Jürgen Habermas.
Tudományterület:
Forrás:
Örkény Antal - Székelyi Mária: Deliberatív közvélemény-kutatás a romák és nem romák viszonyáról, ELTE TÁTK, 2007.
Szerző:
Relációk
kulturális antropológia
Az antropológia kultúrákkal foglalkozó tudományos ága. Születését az idegen, főként „primitív” kultúrák szokásai, rokonsági rendszerei, életmódja megismerésének és leírásának vágya inspirálta. A módszereit és nézőpontjait ma már a saját kultúra...Tovább olvasom ...morális sajtó
A sajtótörténet XVIII. századi szakasza, mikor polgárok magánlevelezéseiket elkezdték megjelentetni. Később a politikával átfűtött morális lap vitáknak helyet nem adott, mindenki a maga álláspontját erősítette a maga lapjában. A morális...Tovább olvasom ...nonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasom ...migráns
Azok az egyének, akik átmenetileg vagy huzamosabb ideig máshol élnek, mint ahol születtek. Eredeti szociológiai értelmében az országon belüli helyváltoztatást is migrációnak nevezzük, mára a fogalom a köznyelvben inkább az...Tovább olvasom ...csereelmélet
Az a közgazdasági és aztán szociológiai elmélet, mely szerint minden árú és mindennek megtalálható az ellenértéke. Sokminden azonban nem e logika szerint működik, például a szeretet nem lesz kevesebb attól,...Tovább olvasom ...alvóhatás
A média hatásmechanizmusának egyik eleme. Feltételei egy hihető és jelentős infromációs, mely egy megbízhatatlan forrásból származik. El kell előbb felejteni, hogy honnan származik az információ, de azután kifejti a késleltetett...Tovább olvasom ...gazdasági migráns
Aki egy új hazában anyagilag boldogulni akar. Közülük néhányan kényszermigránsok, azaz szegénység, akár éhezés elől is menekülnek a jobb élet reményében, mások viszont multinacionális vállalatok igazgatói....Tovább olvasom ...médiaetika
A médiában kívánatos magatartások és értékek megfogalmazása. Nem a gyakorlatot, hanem az optimális foglalja össze, és szervezi logikai keretbe....Tovább olvasom ...deliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasom ...keretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasom ...citoyen
A polgár két megjelenítődési típusából az egyik. A citoyent szokták magyarul „állampolgárnak” is nevezni, mert fejlett politikai öntudattal és ítélőképességgel rendelkezik. A fejlettebb polgári társadalmakban azonban nem válik el egymástól...Tovább olvasom ...many hands probléma
Közigazgatás etikában is használt kifejezés. Az intézményben sok kéz hoz létre egy működést, és ebben eltűnik a felelős....Tovább olvasom ...infotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasom ...menekült
Hétköznapi szóhasználatban mindenki, aki menekülésre kényszerül, nemzetközi jogilag az, aki az 1951-es Genfi Konvenció értelmében menekültnek minősül. Őket bizonyos jogok illetnek meg az egyezményt aláíró államokban. A konvenció szövegéből idézet:...Tovább olvasom ...NGO variációk
QUANGO (Qasi-Governmental Organization) „félkormányzati” szféra. Megjelent a hazai gyakorlatban a GONGO is (Governmental Organized Nongovernmental Organization), azaz a kormány kezdeményezésére létrejött nem-kormányzati szervezet....Tovább olvasom ...hierarchia etikája
E nézet szerint minden hibáért csak a vezetőnek, az intézménynek kell felelősséget vállalni, de nem az alkalmazottnak. (Feltéve, hogy nem az alkalmazott hibázott.) A kritikája, hogy létezik a felfüggesztett semlegesség...Tovább olvasom ...tanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad...Tovább olvasom ...vonatszerelvény hatás
A bizonytalan véleményűek úgy viselkednek, mint az utolsó vagon, melyet maga után ránt a kocsisor...Tovább olvasom ...facilitáció
A mediáció során a keretek biztosítása, a folyamat végigvitelének terelgetése a konfliktus megoldása érdekében....Tovább olvasom ...kulturális mutatók
Georg Gerbner magyar származású amerikai médiakutató fogalma, ki főként a televízió hosszú távú hatását igazolni próbáló kutatásaival vált világhírűvé. A médi szerinte azért fejti ki tartós hatását, mert bizonyos témákat...Tovább olvasom ...