médiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra, vagy fordítva. Például azért erőszakosak-e az emberek, mert sokat néznek televíziót és játszanak durva számítógépes játékokat, vagy az erőszakos emberek keresik ezeket az impulzusokat, és szolgálja ki őket a tömegkommunikáció. Számos médiahatás elmélet létezik, sőt ezek egymásra reflektálva önálló iskolaként kutatnak. Mára a hatáselméletek két szélsőségét tudta csak cáfolni a tudomány. Az egyik az erőshatás elméletek közül a lövedék elmélet, a másik pedig, hogy a médiának semmilyen hatása sincs.
Tudományterület:
Forrás:
Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Wolters Kluwer 2015
Szerző:
Relációk
burzsoá
A polgárság egyik pillére. A burzsoá a feudális társadalomban a kézműves városi polgárságot jelenti, a kapitalizmusban a tőkés uralkodó osztályt....Tovább olvasomfalkazsurnalizmus
Annak a típusú újságírásnak a pejoratív jelzője, mikor az egyik újságíró követi a másikat s így aztán csoportosan, falkában követnek el valamilyen etikailag kifogásolható tevékenységet. Nem központilag irányított, inkább spontán...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Marxban gyökerező társadalomkritikai elméletek gyütő fogalma. A konfliktus elméletek társadalmi osztályokban gondolkodnak és közös bennük, hogy az osztályok közötti érdekkülönbségekre és kizsákmányolásokra érzékenyek. Magát a konfliktust nem tartják rossznak, mert...Tovább olvasomhype
Amikor egy felkapott témáról hirtelen minden médiából ugyanaz ömlik. A kezdetben mindenkit érdeklő téma később indokolatlanul nagy súlyt kap. Újabb és újabb részinformációkat gyűjt a média....Tovább olvasomtársadalmi vagy vállalti felelősségvállalás
A CSR angol betűszó, a Corporate Social Responsibility rövidítése. Arra a jelenségre vonatkozik, hogy a vállalatok önkéntesen is hozzá szoktak járulni a szociális és környezeti szempontok javításának, s ettől azt...Tovább olvasommenekült
Hétköznapi szóhasználatban mindenki, aki menekülésre kényszerül, nemzetközi jogilag az, aki az 1951-es Genfi Konvenció értelmében menekültnek minősül. Őket bizonyos jogok illetnek meg az egyezményt aláíró államokban. A konvenció szövegéből idézet:...Tovább olvasomkaraktergyilkosság
2004-ben, Amerikában született zsurnalista kifejezés arra a jelenségre, mikor valakinek egy negatív tulajdonságát vagy tettét fókuszba helyezve megpróbálja a sajtó vagy a politikai ellenfél lejáratni. Különösképp a média részéről tekinthető...Tovább olvasomrevolver újságírás
Etikátlan újságírói magatartás, ahol a cél valakinek vagy valaminek a lejáratása....Tovább olvasomprofesszionális civil szervezetek
Azok a civil szervezetek, amelyek egyetlen tevékenység köré szerveződnek, és e területen nagy szaktudást is halmoznak fel. Az aktuálpolitika felett állnak, minden kurzus idején ugyanazokat a területeket igyekeznek gondozni. Integritásuk...Tovább olvasomhálózatelmélet
Moreno szociometriájáig visszanyúló kapcsolatokat kutató tudományterület. Megújulását a nagymennyiségű adatok számítógépes kezelésének köszönheti....Tovább olvasomglobális civil szervezetek
A ’90-es évek óta terjedő elnevezése azoknak a szervezeteknek, amelyek központtal rendelkeznek, és a világ minden pontján jótékonykodásuk mellett értékeiket is terjesztik, azokért hajlamosak összeütközésbe kerülni multinacionális vállalatokkal és a...Tovább olvasomközdiplomácia
A propaganda enyhébb formája, a nemzetállamok azon törekvése, hogy más országok támogatását megszerezzék. Gondosan megtervezett kommunikációt igényel....Tovább olvasomkeretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasomcitoyen
A polgár két megjelenítődési típusából az egyik. A citoyent szokták magyarul “állampolgárnak” is nevezni, mert fejlett politikai öntudattal és ítélőképességgel rendelkezik. A fejlettebb polgári társadalmakban azonban nem válik el egymástól...Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomnyelvpolitika
Két értelmét is találhatjuk a fogalomnak. Nyelvészetileg a nyelvművelés, és például különösképp az EU-ban annak a filozófiája, hogy a kisebb nyelvek is épp oly hivatalosak legyenek. A fogalom másik használata...Tovább olvasommorális pánik
A közvélemény erőssen aggodó reakciója amiatt, hogy megszokott értékeink összeomlanak. A morális pánik ismert példái közt szerepel már régóta a bevándorlás, sőt maga a média is például az öngyilkosság népszerűsítésével...Tovább olvasomhírek
A kemény híreket szokták kopogós híreknek is nevezni utalva a tömörségre és a jelentősségre. De kemény hír az értékeket, magyarázatot és vélemény nem tartalmazó infromáció is. A puha hírek...Tovább olvasomgyenge kötések
Granovetter híres megfigyelése, mely arra vonatkozik, hogy a felszínesebb emberi kapcsolataink kötései ugyan gyengék, ám ezek jelentősek lehetnek az érvényesülés szempontjából. Mikor például a mozgalmak sikerességének okát kutatjuk, vagy csak...Tovább olvasom