tanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad szembeszállnia. Ez a jelenség közösségi szinten is értelmezhető. Egy egész közösség is vélheti úgy, hogy nincs kontrollja az események irányítása felett, és az emberek azt gondolják, hogy cselekedeteik kimenetele független tőlük. Így „gyakran feladják azt a törekvést, hogy irányítsák saját sorsukat”, és „akkor is feladhatják a próbálkozást, amikor erőfeszítéseik talán eredményesek lehetnének”. A tanult tehetetlen minden problémáját megoldhatatlannak minősíti, ún. passzív, elkerülő magatartással reagál. Martin Seligman 1965-ben dolgozta ki ezt az elméletet. Szerinte ha tartós és ismétlődő a kontrollvesztés élménye, akkor az tanult módon áttevődik a az élet legkülönbözőbb területeire. A szegénység kultúrájának megértéséhez adhat receptet, ugyanis a szegénység újratermelődéséhez vezet az is, ha valaki nem akar abból kilépni.
Tudományterület:
Forrás:
Smith, E. - Mackie, D.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2002
Szerző:
Relációk
nudge
Döfködés, terelgetés. A közigazgatás etikus társadalomirányítása, mely az emberi pszichológiai sajátosságokat használja fel. Az etikusság itt azt jelenti, hogyha a nyilvánosság elé tárjuk a célt, akkor azt konszenzuálisan mindenki elfogadná....Tovább olvasomoff the record
Az információbirtokos azon kérése, hogy amit mond az újságírónak, az maradjon kettejük közt. Médiaetikai szempontból politikusok ilyen jellegű kérése kerülendő, megelőzendő. Viszont az információbirtokos részéről nem etikátlan a kérés. Mivel...Tovább olvasomfelfüggesztett semlegesség
A hivatalnoknak a döntés megszületéséig lehetősége, sőt kötelessége is figyelmeztetni a feletteseit és a jogalkotót, ha egy szabályt az emberekre károsnak tart....Tovább olvasomcitoyen
A polgár két megjelenítődési típusából az egyik. A citoyent szokták magyarul “állampolgárnak” is nevezni, mert fejlett politikai öntudattal és ítélőképességgel rendelkezik. A fejlettebb polgári társadalmakban azonban nem válik el egymástól...Tovább olvasomcinizmusspirál
A média és a médiafogyasztás kölcsönhatását vizsgáló egyik elmélet fogalmazza meg a cinizmusspirált. E szerint minél nagyobb a médiának való kitettség, annál inkább ábrándulnak ki az emberek a demokráciából. Az...Tovább olvasomhivatás
Olyan foglalkozás, mely önszabályozás útján garantálja a szakmai teljesítményt és az erkölcsi normák betartását. Hozzátartozik az elismert képzés....Tovább olvasomburkolt reklám
Olyan reklám, melyért a médiának fizetnek, de a befogadó elől eltitkolják a tranzakciót, mert azt gondolják, hogy ha pl. az újságíró vagy egy másik civil javasolja, akkor nagyobb hatása lesz....Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasomrevolver újságírás
Etikátlan újságírói magatartás, ahol a cél valakinek vagy valaminek a lejáratása....Tovább olvasomkaraktergyilkosság
2004-ben, Amerikában született zsurnalista kifejezés arra a jelenségre, mikor valakinek egy negatív tulajdonságát vagy tettét fókuszba helyezve megpróbálja a sajtó vagy a politikai ellenfél lejáratni. Különösképp a média részéről tekinthető...Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasomhírek
A kemény híreket szokták kopogós híreknek is nevezni utalva a tömörségre és a jelentősségre. De kemény hír az értékeket, magyarázatot és vélemény nem tartalmazó infromáció is. A puha hírek...Tovább olvasommédiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra,...Tovább olvasomőrkutya funkció
Többnyire olyan nonprofit szervezetekre, tevékenységekre használják ezt a jelzőt, amelyek a hatalomnak, a döntéshozóknak, a törvényességnek, az ilyen tevékenységeknek a társadalmi-közösségi ellenőrzését vállalják, végzik....Tovább olvasomkeretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasommigráns
Azok az egyének, akik átmenetileg vagy huzamosabb ideig máshol élnek, mint ahol születtek. Eredeti szociológiai értelmében az országon belüli helyváltoztatást is migrációnak nevezzük, mára a fogalom a köznyelvben inkább az...Tovább olvasomfunkcionalizmus
Antropológiai és szociológiai irányzat, oksági viszonyokat értelmez és létükkel igazolja annak helyességét. Ez utóbbi miatt szokták konzervatívnak is találni....Tovább olvasomgratifikáció
Olyan médiaelmélet, mely szerint a média csak kiszolgálja az emberek igényeit, fogyasztási vágyait....Tovább olvasomfalkazsurnalizmus
Annak a típusú újságírásnak a pejoratív jelzője, mikor az egyik újságíró követi a másikat s így aztán csoportosan, falkában követnek el valamilyen etikailag kifogásolható tevékenységet. Nem központilag irányított, inkább spontán...Tovább olvasommágikus ablak
A televízió akkor tekinthető mágikus ablaknak, amikor a befogadóban összekeveredik a valóság a képernyőn látottakkal. A gyerekek észelelésénél egész gyakori, hogy mágikus ablakként tekintenek a televízióra. Interaktív helyzetnek tekintik azt,...Tovább olvasom