kulturális mutatók
Georg Gerbner magyar származású amerikai médiakutató fogalma, ki főként a televízió hosszú távú hatását igazolni próbáló kutatásaival vált világhírűvé. A médi szerinte azért fejti ki tartós hatását, mert bizonyos témákat hasonló módon ábrázol. Ezek lehetnek értékek, viselkedések, sztereotípiák. Például a filmekben mindig több jogászt látunk, mint utcaseprőt, vagy mindig több agressziót látunk, mint a valóságban. Ezek a média kultivációk azt eredményezik, hogy akik erősebb médiafogyasztók azok világról alkotott mentális képe valamivel közelebb áll ezekhez a médiaképekhez mint azok, akik kisebb fogyasztók. Az állítást néhány empirikus vizsgálatával sikerült bizonyítania, de például kulturális összehasonlításban már nem volt érzékelhető ilyen összefüggés.
Tudományterület:
Forrás:
Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Wolters Kluwer 2015
Szerző:
Relációk
nonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasomnyelvpolitika
Két értelmét is találhatjuk a fogalomnak. Nyelvészetileg a nyelvművelés, és például különösképp az EU-ban annak a filozófiája, hogy a kisebb nyelvek is épp oly hivatalosak legyenek. A fogalom másik használata...Tovább olvasomintegritás (sérthetetlenség)
Új, a legfejlettebb demokráciák felől érkező fogalom. Azt jelenti, hogy akár a köztisztviselők, akár a vállalati alkalmazottak úgy végzik a munkájukat, hogy az illeszkedik a küldetésükhöz, mely nyilvános és társadalmilag...Tovább olvasomprofesszionális civil szervezetek
Azok a civil szervezetek, amelyek egyetlen tevékenység köré szerveződnek, és e területen nagy szaktudást is halmoznak fel. Az aktuálpolitika felett állnak, minden kurzus idején ugyanazokat a területeket igyekeznek gondozni. Integritásuk...Tovább olvasomgyenge kötések
Granovetter híres megfigyelése, mely arra vonatkozik, hogy a felszínesebb emberi kapcsolataink kötései ugyan gyengék, ám ezek jelentősek lehetnek az érvényesülés szempontjából. Mikor például a mozgalmak sikerességének okát kutatjuk, vagy csak...Tovább olvasomszubszidiaritás elve
A subsidum latinul segítséget, támogatást jelent . Az elv azt mondja ki, hogy a problémákat keletkezési helyükön kell megoldani. Katolikus tanítás, mely szerint mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből...Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasommigráns
Azok az egyének, akik átmenetileg vagy huzamosabb ideig máshol élnek, mint ahol születtek. Eredeti szociológiai értelmében az országon belüli helyváltoztatást is migrációnak nevezzük, mára a fogalom a köznyelvben inkább az...Tovább olvasommany hands probléma
Közigazgatás etikában is használt kifejezés. Az intézményben sok kéz hoz létre egy működést, és ebben eltűnik a felelős....Tovább olvasommediáció
A mediálás közvetítést jelent, mai értelemben érdekviták közti intézményesen támogatott közvetítést. Egy harmadik, semleges felet vonnak be egy konfliktusos viszonyba, akinek az a feladata, hogy közvetítsen a két (esetleg több)...Tovább olvasomtanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad...Tovább olvasomfalkazsurnalizmus
Annak a típusú újságírásnak a pejoratív jelzője, mikor az egyik újságíró követi a másikat s így aztán csoportosan, falkában követnek el valamilyen etikailag kifogásolható tevékenységet. Nem központilag irányított, inkább spontán...Tovább olvasomglobális civil szervezetek
A ’90-es évek óta terjedő elnevezése azoknak a szervezeteknek, amelyek központtal rendelkeznek, és a világ minden pontján jótékonykodásuk mellett értékeiket is terjesztik, azokért hajlamosak összeütközésbe kerülni multinacionális vállalatokkal és a...Tovább olvasomkeretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasomdeliberatív közvélemény-kutatás
A deliberatív demokrácia konkretizálásaként is felfogható eljárásmód. Lépései: reprezentatív mintavétel, tájékoztató pro- és kontra előadások, csoportmunka, szavazás. A módszer lényege a társadalom bevonása a döntéshozatalba, de úgy, hogy motiváltak és...Tovább olvasomőrkutya funkció
Többnyire olyan nonprofit szervezetekre, tevékenységekre használják ezt a jelzőt, amelyek a hatalomnak, a döntéshozóknak, a törvényességnek, az ilyen tevékenységeknek a társadalmi-közösségi ellenőrzését vállalják, végzik....Tovább olvasomLake Wobegon-hatás
A torz én-észlelésnek az a típusa, amikor önmagunkat felülértékeljük. A hatást az okozza, hogy egyrészt azokkal barátkozunk, akik énünket erősítik, másrészt a környezetünknek ha nem is tetszünk, kifogásaikat olyan udvariasan...Tovább olvasomburzsoá
A polgárság egyik pillére. A burzsoá a feudális társadalomban a kézműves városi polgárságot jelenti, a kapitalizmusban a tőkés uralkodó osztályt....Tovább olvasomcinizmusspirál
A média és a médiafogyasztás kölcsönhatását vizsgáló egyik elmélet fogalmazza meg a cinizmusspirált. E szerint minél nagyobb a médiának való kitettség, annál inkább ábrándulnak ki az emberek a demokráciából. Az...Tovább olvasomhype
Amikor egy felkapott témáról hirtelen minden médiából ugyanaz ömlik. A kezdetben mindenkit érdeklő téma később indokolatlanul nagy súlyt kap. Újabb és újabb részinformációkat gyűjt a média....Tovább olvasom