adóparadicsomok
Az adóparadicsomok általános értelemben véve olyan joghatóságok, amelyek jövedelemadók nélkül vagy csupán névleges jövedelemadó beszedése mellett is képesek a közszolgáltatások finanszírozására, és olyan helyként hirdetik magukat, ahova a nem rezidensek a lakóhelyük szerinti ország adóztatása elől menekülhetnek. Az OECD három tipikus jellemzőt azonosított, ami megerősíti, hogy egy ország adóparadicsom: i. a tényleges információcsere hiánya; ii. az átláthatóság hiánya; valamint iii. az érdemi tevékenység végzésére vonatkozó követelmény hiánya. Ezenfelül az adóparadicsomok preferenciális adóelbánást kínálnak a nem rezidenseknek, hogy így vonzzák más országokból a befektetéseket. Vagyis az adóparadicsomok tisztességtelen versenyt folytatnak, és megnehezítik a nem-adóparadicsom országok számára, hogy lakosaiktól méltányos összegű adót szedjenek be.
Tudományterület:
Forrás:
Brüsszel, 2012.6.27.COM(2012) 351 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A
TANÁCSNAK az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között
harmadik országok viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről
Szerző:
Relációk
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részletesebb feladatkörét a működéséről szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet rögzíti, amely a 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra épül. A kormányzati ellenőrzés...Tovább olvasommagyar egészségügyi finanszírozás
A világgazdasági válságra hivatkozó restrikciós intézkedések következtében 2010 második felére súlyos válsághelyzet alakult ki a magyar egészségügyben. A kialakult súlyos válsághelyzet legfőbb oka alapvetően az abszolút és relatív forráshiány volt,...Tovább olvasomszemélyi jövedelemadó törvény
Az államháztartás működéséhez szükséges adóbevételek egy részének biztosítása érdekében az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségét alapul véve érvényesül a személyi jövedelemadó törvényt (1995. évi CXVII. Tv.). A törvény célja,...Tovább olvasomfoglalkoztatási program
Az Új Széchenyi Fejlesztési Terv keretében a Foglalkoztatási Program elsődleges célja az lett, hogy a potenciális munkavállalók felkészítésével, az elhelyezkedésüket segítő és ösztönző támogatásokkal megkönnyítse, hogy az Új Széchenyi Terv...Tovább olvasomMNB – államháztartás
Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot – figyelembe véve a...Tovább olvasomárfolyamrendszer
Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt....Tovább olvasomállamháztartás önkormányzati alrendszer
A magyar közigazgatási rendszer duális összetételű, a rendszer egyik részét az államigazgatás, a másik elemét az önkormányzatok alkotják. Ezzel szinkronban a magyar államháztartási rendszer első alrendszere a központi, a második...Tovább olvasomautonóm monetáris politika
Az MNB, valamint szerveinek tagjai a jegybanktörvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (EKB) kivételével...Tovább olvasomközösségi döntések
A modern közgazdaságtan értelmezésében három terület foglalkozik a közszektorral: a) közösségi döntések elmélete (public choice theory) – ezen irányzat szerint a kormányzati szektor szereplői is piaci szereplőkhöz hasonlóan viselkednek, cselekvéseikben,...Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomjegybanki alapkamat
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. A jegybanki alapkamat elsősorban a rövid...Tovább olvasomÁllamadósság Kezelő Központ
Magyarországon a felhalmozódott államadósságot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kezeli. Az ÁKK Zrt. jogállásáról, feladatairól részletesen a Stabilitási törvény rendelkezik. Az ÁKK Zrt. kizárólagos állami tulajdonban levő egyszemélyes részvénytársaságként...Tovább olvasomkontinentális jóléti modell
A kontinentális modellbe tartozó országok sok hasonlóságot mutatnak az észak modellbe tartozó országokkal. Ugyanakkor a szociális kiadásaik lényegesen nagyobb részét fordítják nyugdíj kiadásokra, mint az északi modellbe tartozó országok. A...Tovább olvasomjegybanki információs rendszer
A jegybank feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikáinak összeállítását...Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. A központi...Tovább olvasompénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (Pti.) hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt...Tovább olvasomegészségügy finanszírozása
Magyarországon az egészségügy finanszírozása nagyobbrészt még ma is állami forrásokból történik, mint az OECD országok többségében. Ugyanakkor a közfinanszírozás aránya a magánfinanszírozáshoz képest a rendszerváltás óta gyorsan és jelentősen csökkent...Tovább olvasommegyei jogú városok
Az Országgyűlés 2010 előtt, a képviselő- testület kérelmére, az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost nyilváníthatta megyei jogú várossá. 1994-től a kört kibővítették az ennél kisebb lélekszámú, de szintén megyeszékhely Salgótarjánnal és...Tovább olvasomközpénzügyi értékelvek
Az egyház társadalmi tanítása interdiszciplináris megközelítést foglal magába, szintézist kér a hit, a metafizika, a teológia és a tudományterületek között. A Caritas in veritate című pápai enciklika rámutat, hogy a...Tovább olvasomModern Városok Program
Összesen 3400 milliárd forintnyi beruházással csaknem 260 projekt valósulhat meg a Modern városok program keretében. A kezdeményezés korszakalkotó programja a kormánynak, amelynek a fő célja, hogy erősítse a vidéket. A...Tovább olvasom