költségvetési szervek bevételei
A költségvetési szerv tárgyévi bevételi forrásai az alábbi csoportokba sorolhatók: a) központi, irányítói támogatás, b) támogatás államháztartáson belülről, c) közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, és a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértéke; d átvett pénzeszköz mint az államháztartáson kívülről származó források, e) egyéb működési és felhalmozási célú bevételek, így különösen az eszközök értékesítése és a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti és lízingdíj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek és visszatérülések és a pénzügyi műveletek bevételei; f) vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége során befolyó működési és felhalmozási célú bevétel; g) átvett maradvány, amely az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából származik.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
nemzeti vagyon
A nemzeti vagyonba tartozik:a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok; b) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a...Tovább olvasomZöldgazdaság Fejlesztési Program
Az Európai Unió tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra a zöldgazdaság területén. Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett...Tovább olvasomtúlzott deficit eljárás
Amennyiben egy tagállamban a költségvetési hiány a megengedett küszöbértékét meghaladja, uniós szinten úgynevezett túlzottdeficit-eljárás indulhat (Excessive Deficit Procedure, EDP). Az eljárás több lépést foglal magában. Az Unió szankciókat is alkalmazhat...Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. A központi...Tovább olvasomeurópai valutareform
Az európai monetáris integráció folyamatát az európai vezetők 1969. decemberi hágai találkozója indította el. Pierre Wernert, Luxemburg miniszterelnökét és pénzügyminiszterét nevezték ki annak a bizottságnak a vezetőjévé, amely konkrét lépéseket...Tovább olvasomEurópai Központi Bank(EKB)
Noha az euróövezeten belül az EKB és a nemzeti központi bankok is bocsáthatnak ki bankjegyeket, azok kibocsátását ténylegesen csak az EKB engedélyezheti. A tagállamok érméket bocsáthatnak ki az EKB által...Tovább olvasomWim Kok jelentés
A gazdasági növekedés 2000 óta lelassult, és a munkaerőpiaci folyamatok lendületes javulásának trendje is megtört. Ezért a brüsszeli Európai Tanács 2003 márciusában felkérte az Európai Bizottságot, hogy egy speciá-lis munkacsoportot...Tovább olvasomtőkefedezeti rendszer
A tőkefedezeti rendszer esetében az adott évben befizetett járulékokból befolyt pénzből és a korábban felhalmozott tőkéből és tőkejövedelmekből fizetik ki az éppen esedékes nyugdíjakat, majd ezeken felül megmaradó részt igyekeznek...Tovább olvasomargentin nyugdíj modell
Argentína a chilei példát követve 1994-ben jelentős reformot hajtott végre nyugdíj rendszerében. Az új rendszer egy kétpilléres, vegyes rendszer lett, közösségi és magán is egyúttal. A rendszer fő eleme egy...Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomállami vagyon
Állami vagyonnak minősül: a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) amely esetében törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) az állam tulajdonában lévő...Tovább olvasomárfolyamrendszer
Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt....Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos...Tovább olvasomvalutakígyó
A Werner-bizottság elképzelése egy központosított európai monetáris politikáról megelőzte korát. Az 1971–73-as dollárválság idejében felmerült gazdasági zavarokkal szembesülve a legtöbb európai kormány nem akarta teljesen feladni azt a lehetőséget, hogy...Tovább olvasomállamháztartási kontrollok rendszere
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) az államháztartás egyensúlya és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit teremti meg, szervesen illeszkedve az Alaptörvény Közpénzek fejezetéhez. Az Államháztartási Törvény...Tovább olvasomkötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A költségvetési...Tovább olvasomkötelező magánnyugdíjpénztár
Magyarországon 1998. január 1-jétől kialakított struktúrában, a vegyes rendszerbe belépett biztosítottak jövedelme utáni nyugdíjbiztosítási járulék megosztásra került. A járulék egy része már nem a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe került...Tovább olvasomközpénzügyi kontroll
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) értelmében a Számvevőszéknek joga van rálátni minden közpénzköltésre, de természetesen nem az ÁSZ az államháztartás ellenőrzésének egyetlen szerve. A közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon egy...Tovább olvasomrögzített árfolyamrendszer
Négy ok is van arra, hogy megértsük a rögzített árfolyamok működését: a) irányított lebegtetés. A központi bankok az árfolyam-alakulás befolyásolására gyakran alkalmaznak devizapiaci intervenciót. Így bár a valutaárfolyamaikat a kormányzatok...Tovább olvasomközponti bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Az MNB elsődleges célja az...Tovább olvasom
