lebegő árfolyamok rendszere
Amint a fix árfolyamok Bretton Woods-i rendszere a feszültség jeleit kezdte mutatni a hatvanas évek vége felé egyre több közgazdász javasolta, hogy az országok hagyják rá valutaárfolyamuk szabad kialakítását a valutapiacra. Amikor az iparosodott országok kormányai végül is 1973-ban bevezették a lebegőárfolyamok rendszerét lépésüket még átmeneti rendkívüli intézkedésnek tekintették és nem a lebegőárfolyam-rendszer mellett érvelő közgazdászok javaslatai tudatos követésének. Mindezidáig azonban teljességgel lehetetlennek bizonyult a fix árfolyamrendszerre történő visszatérés: az iparosodott országok valutájának dollárárfolyama 1973 óta szabadon lebeg.
Tudományterület:
Forrás:
Sághi Márta: Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika. Panem Kiadó (23. fejezet)
Szerző:
Relációk
államháztartástan
A közpénzügyek mint átfogóbb kategória, az államháztartástan pedig mint a közpénzügyi, vagyoni folyamatok technikai keretrendszere az állam-tudomány szerves része. Az állam működtetésének rendező elveit és gazdasági kereteit adják. A jog...Tovább olvasomNemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció
Az Alaptörvény XIX. cikkének (4) bekezdése értelmében Magyarország az időskori megélhetést a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer megalkotásával biztosítja. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció az Alaptörvény e szabályára fog épülni....Tovább olvasomTudomány – Innováció Program
A tudomány-, technológia- és innovációpolitikát a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni és kezelni ahhoz, hogy – a fenntartható fejlődés egyik fő hajtóerejét jelentő innováció segítségével – fel tudjunk zárkózni a...Tovább olvasomönkormányzati vagyon
A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának egyik feltétele, hogy feladataik ellátásához megfelelő vagyonnal rendelkezzenek. A vagyon fogalmába egyrészt ingatlanok (föld és épületek), másrészt ingóságok, befektetett eszközök (mindaz, ami nem ingatlan, tehát...Tovább olvasomÚj Széchenyi Fejlesztési Terv
Az 1999–2002 között érvényesülő Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Terv eredményein felbuzdulva döntött a kormány az Új Széchenyi Fejlesztési Terv beindítása mellett, amelynek középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a gazdasági növekedés feltételeinek...Tovább olvasomvárományfedezeti rendszer
A tőkefedezeti és a várományfedezeti rendszer között sok közös vonás figyelhető meg, a legszembetűnőbb az, hogy mindkét rendszer tartalékot gyűjt és tőkefelhalmozásra törekszik. Ugyanakkor a két rendszer között jelentős különbségek...Tovább olvasomMagyar Államkincstár
A Magyar Államkincstár 1996. január 1-én alakult meg. 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint államadósság kezelés) három szervezetre vált szét: az Államháztartási Hivatalra,...Tovább olvasomnyugdíjmodellek rendszertana
Minden virágzó közösség tart fenn nyugdíjrendszert, amelyre az állampolgárok időkorukban támaszkodhatnak, mivel az biztosítja számukra ekkor a jövedelmük nagy részét. A rendszer stabilitása és pénzügyi fenntarthatósága az állam és állampolgárai...Tovább olvasomellenjegyzés
A kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzés után történhet. Ellenjegyzés nélkül a kötelezettségvállalás érvénytelen. Az ellenjegyzés egy előzetes ellenőrzési folyamat, melynek során meg kell vizsgálni, hogy szabad költségvetési előirányzat biztosítja-e a...Tovább olvasomMNB pénzforgalmi-felvigyázási jogköre
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki, elnöke meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását. Az MNB engedélye...Tovább olvasomönkormányzati bevételek
Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatók: a) saját bevételek, b) átengedett központi bevételek, c) állami hozzájárulások, támogatások. A...Tovább olvasommagyar államkincstári feladatok
A rendszerváltás utáni magyar költségvetési gazdálkodásban alapvető változást jelentett, amikor 1996-ban bevezetésre került a pénzgazdálkodás központi szervezetrendszeren keresztül történő megvalósítása. A kincstári rendszer célja: a pénzgazdálkodás központosítása és költségvetési megtakarítások...Tovább olvasomÁSZ ellenőrzési tevékenység
Az Alaptörvény külön cikkben foglalkozik az Állami Számvevőszékkel is, és kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi...Tovább olvasomVállalkozásfejlesztési Program
A Vállalkozásfejlesztési program támogatja a jövőben beruházni kívánó hazai vállalkozásokat, hogy fejleszteni és fejlődni tudjanak. Segíti a vállalkozók és a kormányzat, a vállalkozások és a települési önkormányzatok, az egyetemek és...Tovább olvasomModern Városok Program
Összesen 3400 milliárd forintnyi beruházással csaknem 260 projekt valósulhat meg a Modern városok program keretében. A kezdeményezés korszakalkotó programja a kormánynak, amelynek a fő célja, hogy erősítse a vidéket. A...Tovább olvasomköltségvetési beszámolás
A fejezeti és intézményi költségvetések végrehajtásának szabályszerűségét, az éves beszámolók, illetve elszámolások megbízhatóságát a pénzügyi ellenőrzés (szabályszerűségi) módszerével került értékelésre. Teljes körűen elvégezték az ellenőrzést a központi költségvetés fejezetei közül...Tovább olvasomMNB célok
Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott...Tovább olvasommagyar egészségügyi infrastruktúra
Az általános megítélés szerint a kórházi ágyak csökkenése az erőforrások hatékonyabb felhasználását jelzik, ugyanakkor az adatok arra is rávilágítanak, hogy a több kórházi ágy a nagyobb esetszám miatt fakadó többletszükségletek...Tovább olvasomjegybanki alapkamat
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. A jegybanki alapkamat elsősorban a rövid...Tovább olvasomtervezési és elszámolási alapelvek
A tervezés és elszámolás közös szabályai közül a legfontosabbak:a) a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve szerint az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást költségvetés alapján kell folytatni. b) a programozás elve,...Tovább olvasom