állami támogatások
A helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetében jelentős szerepet töltenek be az állami támogatások, amelyek ugyanakkor a forrásszerkezet legkevésbé autonóm elemét jelentik, és még olyan helyi kötődést sem fedezhetünk fel bennük, mint az előbbi pontban tárgyalt átengedett központi bevételeknél. E bevételi kört szakértők – az eltérő elosztási mechanizmus miatt – gyakran további csoportokra osztják a normatív hozzájárulások és a nem normatív alapon odaítélt támogatások csoportjára.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (153. oldal)
Szerző:
Relációk
maastrcihti konvergencia-kritériumok
A Maastrichti Szerződés tartalmazza az euró bevezetésének feltételeit: a) Az inflációs ráta egy éves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát,...Tovább olvasomszociális hozzájárulási adó
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e...Tovább olvasomMNB pénzforgalmi-felvigyázási jogköre
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki, elnöke meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását. Az MNB engedélye...Tovább olvasomtársadalombiztosítási alapok
A magyar Országgyűlés döntése értelmében 1989. január 1-től a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Létrejött a Társadalombiztosítási Alap, amely önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni és a társadalombiztosítási ellátások,...Tovább olvasomInteligens és inkluzív növekedés
Intelligens és inkluzív növekedés: a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén;...Tovább olvasommakrogazdaság
Makrogazdaság: adott ország vállalkozásai, háztartásai, az állam és a külföldi szereplők közötti erőforrásáramlások összessége. A makrogazdaság legfőbb piacai (ahol a szereplők egymással kapcsolatba kerülnek) az árupiac, a tőkepiac, a munkapiac...Tovább olvasomköltségvetési terv
A döntés-előkészítő szakaszban az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Kijelöli ennek keretében az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti...Tovább olvasomállami támogatások
A helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetében jelentős szerepet töltenek be az állami támogatások, amelyek ugyanakkor a forrásszerkezet legkevésbé autonóm elemét jelentik, és még olyan helyi kötődést sem fedezhetünk fel bennük, mint...Tovább olvasomköltségvetési (fő)felügyelő
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 46/A. § szerint a költségvetési fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának a...Tovább olvasomnemzetgazdaság
A nemzetgazdaság fogalma: A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait. A gazdaság állapot és...Tovább olvasomkohéziós alapok
Az Európai Közösségen (ma az Európai Unió) belül a kezdetektől fogva nagy területi és demográfiai különbségek voltak, és megvolt a veszélye, hogy ezek akadályozzák az európai integrációt és fejlődést. A...Tovább olvasomközfoglalkoztatás
Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében alkotta meg a 2011. évi CVI. törvényt a közfoglalkoztatásról és a...Tovább olvasomsaját forrás (EU)
Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai, amelyeket az EU megbízásából a tagállamok szednek be és továbbítanak az EU költségvetésébe. A saját források három...Tovább olvasomköltségvetési bevételek
A központi költségvetés összes – államháztartáson belüli pénzmozgásokat (halmozódásokat) is tartalmazó – bevételének döntő hányadát (70–75%-át) jelenleg is az adójellegű bevételek adják. A legnagyobb súlyt a termékek és szolgáltatások után...Tovább olvasompénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (Pti.) hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt...Tovább olvasomszámlavezetés (MNB)
A kincstári kör fizetési számlái – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a kincstárnál vezethetők. A kincstári körbe tartozók pénzeszközei a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kamatozó Kincstári Egységes Számlán (KESZ) központosulnak,...Tovább olvasomeurópai valutareform
Az európai monetáris integráció folyamatát az európai vezetők 1969. decemberi hágai találkozója indította el. Pierre Wernert, Luxemburg miniszterelnökét és pénzügyminiszterét nevezték ki annak a bizottságnak a vezetőjévé, amely konkrét lépéseket...Tovább olvasomegészségügy finanszírozása
Magyarországon az egészségügy finanszírozása nagyobbrészt még ma is állami forrásokból történik, mint az OECD országok többségében. Ugyanakkor a közfinanszírozás aránya a magánfinanszírozáshoz képest a rendszerváltás óta gyorsan és jelentősen csökkent...Tovább olvasomÁllamadósság Kezelő Központ
Magyarországon a felhalmozódott államadósságot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kezeli. Az ÁKK Zrt. jogállásáról, feladatairól részletesen a Stabilitási törvény rendelkezik. Az ÁKK Zrt. kizárólagos állami tulajdonban levő egyszemélyes részvénytársaságként...Tovább olvasomGyógyító Magyarország – Egészségipari Program
A Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza, s ezzel összefüggésben az egészség megőrzését és helyreállítását, amivel a munkaerőáru állomány minőségének javulása várható....Tovább olvasom