médiaetika
A médiában kívánatos magatartások és értékek megfogalmazása. Nem a gyakorlatot, hanem az optimális foglalja össze, és szervezi logikai keretbe.
Tudományterület:
Forrás:
Zsolt Péter: Médiaetika, Eu-Synergon, Vác, 2006
Szerző:
Relációk
funkcionalizmus
Antropológiai és szociológiai irányzat, oksági viszonyokat értelmez és létükkel igazolja annak helyességét. Ez utóbbi miatt szokták konzervatívnak is találni....Tovább olvasomelhallgatási spirál
A nyilvánosság működésében a többséghez igazodás mechanizmusa. Először is létezik egy percepció a többségi álláspontról, ez lehet akár téves is, de ennek következtében a magukat többségben gondolók hangosak, a kisebbség...Tovább olvasomkeretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasomobjektivitás doktrína
Az a normatív elvárás, hogy a média legyen objektív, és az a feltételezés, hogy ez meg is valósítható. Az objektivitás doktrína az angolszász országokban terjedt el. Más országokban az igazságosságot...Tovább olvasomkaraktergyilkosság
2004-ben, Amerikában született zsurnalista kifejezés arra a jelenségre, mikor valakinek egy negatív tulajdonságát vagy tettét fókuszba helyezve megpróbálja a sajtó vagy a politikai ellenfél lejáratni. Különösképp a média részéről tekinthető...Tovább olvasomkulturális antropológia
Az antropológia kultúrákkal foglalkozó tudományos ága. Születését az idegen, főként „primitív” kultúrák szokásai, rokonsági rendszerei, életmódja megismerésének és leírásának vágya inspirálta. A módszereit és nézőpontjait ma már a saját kultúra...Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasomhierarchia etikája
E nézet szerint minden hibáért csak a vezetőnek, az intézménynek kell felelősséget vállalni, de nem az alkalmazottnak. (Feltéve, hogy nem az alkalmazott hibázott.) A kritikája, hogy létezik a felfüggesztett semlegesség...Tovább olvasomfelfüggesztett semlegesség
A hivatalnoknak a döntés megszületéséig lehetősége, sőt kötelessége is figyelmeztetni a feletteseit és a jogalkotót, ha egy szabályt az emberekre károsnak tart....Tovább olvasomnonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasomkognitív disszonancia redukció
Két ellentétes tudattartalom, mely feszültséget kelt, és ezért valamiképp csökkenteni igyekszünk. A KDR elmélet előzményei a nem választott tárgyak leértékelédősének fogyasztói megfigyeléséből indult ki, azaz ha például autót veszünk, először...Tovább olvasomlibertárius paternalizmus
A közigazgatás szervezésnek az a módja, mely elfogadható manipulációként értelmezhető. Az emberek rövid távú gondolkodása, észlelési, döntési stb. hibái kiküszöbölhető, ha a szervező tisztában van az emberi természettel és ez...Tovább olvasommediáció
A mediálás közvetítést jelent, mai értelemben érdekviták közti intézményesen támogatott közvetítést. Egy harmadik, semleges felet vonnak be egy konfliktusos viszonyba, akinek az a feladata, hogy közvetítsen a két (esetleg több)...Tovább olvasomalvóhatás
A média hatásmechanizmusának egyik eleme. Feltételei egy hihető és jelentős infromációs, mely egy megbízhatatlan forrásból származik. El kell előbb felejteni, hogy honnan származik az információ, de azután kifejti a késleltetett...Tovább olvasomgazdasági migráns
Aki egy új hazában anyagilag boldogulni akar. Közülük néhányan kényszermigránsok, azaz szegénység, akár éhezés elől is menekülnek a jobb élet reményében, mások viszont multinacionális vállalatok igazgatói....Tovább olvasomLake Wobegon-hatás
A torz én-észlelésnek az a típusa, amikor önmagunkat felülértékeljük. A hatást az okozza, hogy egyrészt azokkal barátkozunk, akik énünket erősítik, másrészt a környezetünknek ha nem is tetszünk, kifogásaikat olyan udvariasan...Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomoff the record
Az információbirtokos azon kérése, hogy amit mond az újságírónak, az maradjon kettejük közt. Médiaetikai szempontból politikusok ilyen jellegű kérése kerülendő, megelőzendő. Viszont az információbirtokos részéről nem etikátlan a kérés. Mivel...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Marxban gyökerező társadalomkritikai elméletek gyütő fogalma. A konfliktus elméletek társadalmi osztályokban gondolkodnak és közös bennük, hogy az osztályok közötti érdekkülönbségekre és kizsákmányolásokra érzékenyek. Magát a konfliktust nem tartják rossznak, mert...Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasom