hivatalbóliság alapelve
A közigazgatási hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. A hatóság a törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát (együtt: döntését), illetve hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.
Tudományterület:
Forrás:
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1. §
Boros Anita: Közérthető közigazgatási hatósági eljárás, Complex, 2013. 11. o.
Szerző:
Relációk
hatáskör átruházás
A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi....Tovább olvasomkormánybizottság
A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre. Feladatai közé tartozik, hogy a döntések előkészítését segítse, szakvéleményeket adjon, feladatok megoldását és...Tovább olvasomNemzeti Jogszabálytár
A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény. Az önkormányzati rendelet kivételével a Nemzeti Jogszabálytárban...Tovább olvasomhatósági döntés
A hatósági döntés mint jogi tény jogviszonyokat keletkeztet, módosít, megszüntet. A hatóság az eljárása során, eljárási jogviszony alapján adja ki. A hatósági döntés az anyagi joghatás szempontjából lehet érdemi vagy...Tovább olvasomfővárosi és megyei államigazgatási kollégium
A fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. A kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a főigazgató, igazgató és a főosztályvezetők, a járási hivatalok vezetői, a Kormány által intézményfenntartásra...Tovább olvasomszemélyi hatály
A jogszabály személyi hatálya Magyarország, vagy helyi önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a...Tovább olvasomfelhatalmazás (jog)
Jogszabályba foglalt kötelezés alacsonyabb szintű jogszabály megalkotására, amelyben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból...Tovább olvasomcselekmény végrehajtása
Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, feljogosíthatja a jogosultat,...Tovább olvasombírósági felülvizsgálat
A közigazgatási hatósági eljárás rendszerében a kérelemre induló jogorvoslatok egyik típusa. Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető ha fellebbezésnek nincs helye vagy kizárt, illetve ha...Tovább olvasomszabad bizonyítás elve
A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Ha a tényállást tisztázáshoz nem elegendőek a rendelkezésre...Tovább olvasomváros
A települési önkormányzat egyik típusa. A városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően...Tovább olvasomközhiteles nyilvántartás
A jogban azokat az állami nyilvántartásokat tekintik közhitelesnek, amelyek hitelesen tanúsítják (deklaratív hatály) az abban bejegyzett jogok és tények fennállását. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett adatok, jogok és tények...Tovább olvasomhipotézis (jog)
A jogi norma egyik eleme, jelentése feltételezés, tényállás. A szabályozott magatartás lehetséges tulajdonságait, jellegzetességeit tartalmazza, azaz egy feltételezett esetet, mint tényállást rögzít. A hipotézis nem a szabályosnak tartott magatartást írja...Tovább olvasomjogi személy
A jog által elismert, jogképességgel rendelkező személyegyesülés és/vagy vagyontömeg. A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva...Tovább olvasomnagyközség
A nagyközség nem önálló települési kategória, hanem a község egyik típusa. A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer...Tovább olvasommateriális jogforrás
A jogalkotásra jogosult állami szervek. Az Alaptörvény értelmében a Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a miniszterelnök, a miniszter, az önálló szabályozó...Tovább olvasomhatósági közvetítő
A hatósági közvetítő az eljárás egyéb résztvevője, akit a hatóság vehet igénybe a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében. A hatósági közvetítő gondoskodik arról,...Tovább olvasomeljárási költségek
Mindaz a költség, ami az ügyfél, ügyfelek jóhiszemű és célszerű ügyvitelével kapcsolatban a hatósági eljárás keletkezett. Az eljárási költségek két csoportja: egyfelől az eljárási illeték és az igazgatási szolgáltatási díj,...Tovább olvasomtanú
Az eljárás egyéb résztvevője, aki észlelt és ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló múltbeli tényt, és erről a közigazgatási hatóság vagy a bíróság előtt vallomást tesz. A tanúként megidézett személy...Tovább olvasomvégrehajtási kifogás
A közigazgatási hatósági eljárásban ismert sajátos jogorvoslati eszköz, amellyel nemcsak az ügyfél, hanem bárki élhet, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási döntés végrehajtására irányuló valamely cselekmény sérti. Nem lehet...Tovább olvasom