költségvetési törvény
A költségvetési törvény alapvetően négy szerkezeti egységre tagozódik – a nagyobb egységtől a kisebb egységek felé, mint egy fa: a törzstől, a nagy ágtól a gallyig és azon a levélig haladva. Ezek költségvetési technikai-szerkezeti elemek. A szerkezet tartalommal, konkrét előirányzatokkal, pénzösszegekkel való feltöltése a közpénzügy-politika privilégiuma, amely – az előbbi hasonlatnál maradva – a gyökér funkcióját tölti be. A szerkezeti egységek a következők: a) költségvetési fejezet; b) cím, alcím (fejezeti kezelésű előirányzatok esetén jogcímcsoport és jogcím); c) előirányzat-csoport; d) kiemelt előirányzat.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (132. oldal)
Szerző:
Relációk
állami támogatások
A helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetében jelentős szerepet töltenek be az állami támogatások, amelyek ugyanakkor a forrásszerkezet legkevésbé autonóm elemét jelentik, és még olyan helyi kötődést sem fedezhetünk fel bennük, mint...Tovább olvasomközjavak
A közjó megvalósításához az államnak a gazdaság minden szférájára figyelnie kell. a) A magánjavak körére, amelyek korlátosan állnak rendelkezésre, versenyzők, fogyasztásukból mások kizárhatók, s amelyek cseréje a piacon zajlik: ezeket,...Tovább olvasomfoglalkoztatási program
Az Új Széchenyi Fejlesztési Terv keretében a Foglalkoztatási Program elsődleges célja az lett, hogy a potenciális munkavállalók felkészítésével, az elhelyezkedésüket segítő és ösztönző támogatásokkal megkönnyítse, hogy az Új Széchenyi Terv...Tovább olvasomköltségvetési szervek működése
A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.A költségvetési szerv jóváhagyott költségvetés alapján, a...Tovább olvasomokos város
Az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet hivatalosan is meghatározza mit értünk okos város alatt: „Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint...Tovább olvasomészaki jóléti modell
Az északi modellbe tartozó országok (Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország) költik a legtöbbet évente szociális kiadásokra a GDP-jük több mint 30 százalékát. Fő jellemzője az univerzális, alanyi jogon járó ellátások. Emiatt...Tovább olvasomautonóm monetáris politika
Az MNB, valamint szerveinek tagjai a jegybanktörvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (EKB) kivételével...Tovább olvasomInteligens és inkluzív növekedés
Intelligens és inkluzív növekedés: a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén;...Tovább olvasomközpénzügyi kontroll
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) értelmében a Számvevőszéknek joga van rálátni minden közpénzköltésre, de természetesen nem az ÁSZ az államháztartás ellenőrzésének egyetlen szerve. A közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon egy...Tovább olvasomszemélyi jövedelemadó törvény
Az államháztartás működéséhez szükséges adóbevételek egy részének biztosítása érdekében az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségét alapul véve érvényesül a személyi jövedelemadó törvényt (1995. évi CXVII. Tv.). A törvény célja,...Tovább olvasomrendszerkockázatok
Az MNB a rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos főbb feladatai: a) Az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, b) A rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények működését...Tovább olvasomÁllamadósság Kezelő Központ
Magyarországon a felhalmozódott államadósságot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kezeli. Az ÁKK Zrt. jogállásáról, feladatairól részletesen a Stabilitási törvény rendelkezik. Az ÁKK Zrt. kizárólagos állami tulajdonban levő egyszemélyes részvénytársaságként...Tovább olvasommonetáris politika
A jegybanki működés alapját adó monetáris politika tekintetében a Monetáris Tanács jogosult dönteni. Hatáskörébe tartozik többek között a) a monetáris politikával, bankjegy- és érmekibocsátással, deviza- és aranytartalékkal, árfolyam-politikával, fizetési, elszámolási,...Tovább olvasomMagyar Államkincstár szervezete
A Magyar Államkincstár 1996. január 1-én alakult meg. 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint államadósság kezelés) három szervezet alkotta. 2003. június 30-tól a...Tovább olvasomállamháztartási alrendszerek
Az egyes országok államháztartási rendszerei jellemzően több alrendszert foglalnak magukban. Az államháztartási alrendszerek száma és funkciója – bár vannak stabil elemek (például a központi kormányzati vagy a helyi önkormányzati alrendszer)...Tovább olvasomköltségvetési törvény
A költségvetési törvény alapvetően négy szerkezeti egységre tagozódik – a nagyobb egységtől a kisebb egységek felé, mint egy fa: a törzstől, a nagy ágtól a gallyig és azon a levélig...Tovább olvasombankunió
A bankunió a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) és a belső piac lényeges kiegészítő eleme, amely egyesíti a felelősséget a felügyelettel, a szanálással és az európai uniós szintű finanszírozással, továbbá...Tovább olvasomhatározat saját forrásról (EU)
Az EU költségvetésének finanszírozása túlnyomórészt (99%-ban) a saját forrásokból történik. Az éves bevételeknek teljes mértékben fedezniük kell az éves kiadásokat. A költségvetési bevételeket a T anács határozza meg az Európai...Tovább olvasomköltségvetési rugalmassági eszközök(EU)
A többéves programok szerint az uniós politikák finanszírozására tervezett kiadásokon felül az uniós költségvetésen belül egyes pénzügyi eszközök a váratlan válsághelyzetekre való válaszadás céljából vannak fenntartva. Ezek a külön rugalmassági...Tovább olvasomKözlekedésfejlesztési Program
A közlekedésfejlesztési célok makrogazdasági keretrendszerét nagyban befolyásolják a térségben jellemzővé váló társadalmi és gazdasági folyamatok; elsősorban a globalizáció (a távolság helyett az eljutási idő dominál) és az integrációs folyamatok. Jelentős...Tovább olvasom