chilei nyugdíj modell
Chile volt az első ország, amely radikálisan szakított a bismarcki örökséggel és ezért a nyugdíjrendszer átfogó reformját nemzetközileg is nagy érdeklődés övezte. A Világbank 1994-es jelentése már követendő példának állította be a chilei típusú nyugdíjreformot és az állami felosztó–kirovó rendszerek visszaszorítását és teljes átalakítását és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek részleges magánosítását kezdte el propagálni. Kétségtelen, hogy a Chilében bevezetett reformok kezdetben legalábbis jelentősen javították a chilei gazdaság teljesítményét és ezt sokan annak tulajdonították, hogy az új nyugdíjrendszer jelentős közvetlen növekedést gyakorolt a magán belföldi megtakarításokra. Később fény derült az új chilei nyugdíjrendszer negatív következményeire is a magas és egyre növekvő adminisztratív költségekre, az állami garancia vállalások túlzott mértékére. Az átmenet egyre nagyobb költségvetési kiadásaival szembesülve mind visszafogottabbá vált sok potenciális reformer lelkesedése.
Tudományterület:
Forrás:
Novoszáth Péter: Társadalombiztosítás pénzügyei. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. 2014. (89. oldal)
Szerző:
Relációk
államháztartási alapelvek
Egy demokratikus társadalomban alapvető követelmény, hogy az állam a közpénzeket valóban közfeladatok ellátására fordítsa, azokkal hatékonyan és átlátható módon gazdálkodjon. E cél megvalósításához arra van szükség, hogy az államháztartás rendszerében...Tovább olvasomkormányzati ellenőrzés
Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzését a 2011. évi CXCV. törvény 63–67. §-ai rögzítik. A kormányzati szintű ellenőrzés a kormányzati ellenőrzési szervet és az európai támogatásokat ellenőrző szervet, valamint a kincstári...Tovább olvasomjegybanki információs rendszer
A jegybank feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikáinak összeállítását...Tovább olvasomkontinentális jóléti modell
A kontinentális modellbe tartozó országok sok hasonlóságot mutatnak az észak modellbe tartozó országokkal. Ugyanakkor a szociális kiadásaik lényegesen nagyobb részét fordítják nyugdíj kiadásokra, mint az északi modellbe tartozó országok. A...Tovább olvasomBrexit
Az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott az Európai Közösségekhez, az EU elődjéhez. Tagságát népszavazás erősítette meg 1975-ben. Az 1970-es és 1980-as években főleg a Munkáspárt és szakszervezeti vezetők támogatták a kilépést....Tovább olvasomjegybanki alapkamat
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. A jegybanki alapkamat elsősorban a rövid...Tovább olvasomunortodoxiák
A magyar kormány túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülési nehézsége a 2010 nyara óta alkalmazott unortodox gazdaságpolitikája miatt állt elő. Az Európai Unió fenntartásait a Magyarországon közel negyed évszázada alkalmazott neoliberális piacgazdasági modelltől...Tovább olvasommagyar nyugdíjrendszer reformja
A nyugdíjrendszer 1997-es reformjának elsődleges célja a magyar nyugdíjrendszer fokozatos, részleges feltőkésítése volt, amit a nyugdíjjárulékok egy részének egy újonnan létrehozottintézménytípusba, a magán nyugdíjpénztárakba történő első körben önkéntes, majd a...Tovább olvasomköltségvetési ciklus
A költségvetési törvény előkészítésének, elfogadásának és végrehajtásának folyamata, az úgynevezett költségvetési ciklus négy fázisra tagolódik: a) a döntés-előkészítő szakasz, amely a költségvetési évet megelőző évben zajlik le; b) a döntési...Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomátengedett központi bevételek
A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint a költségvetési törvényben) állapítja meg. Az ide sorolandó bevételek tehát függetlenek a helyi önkormányzat döntésétől,...Tovább olvasompénzügyi korrekciós mechanizmusok(EU)
A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések elsődleges célja annak biztosítása, hogy az uniós költségvetésből csakis a jogi keretnek megfelelő kiadásokat finanszírozzák. A megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok felelnek azért, hogy...Tovább olvasomNemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció
Az Alaptörvény XIX. cikkének (4) bekezdése értelmében Magyarország az időskori megélhetést a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer megalkotásával biztosítja. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció az Alaptörvény e szabályára fog épülni....Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. A központi...Tovább olvasomMNB célok
Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott...Tovább olvasommaastrcihti konvergencia-kritériumok
A Maastrichti Szerződés tartalmazza az euró bevezetésének feltételeit: a) Az inflációs ráta egy éves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát,...Tovább olvasommagyar adóhatóság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Állam adóztatási szervezete. 2011. január 1-jén hozták létre, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával. Működését, jogköreit a...Tovább olvasomÁSZ ellenőrzési tevékenység
Az Alaptörvény külön cikkben foglalkozik az Állami Számvevőszékkel is, és kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi...Tovább olvasomönkormányzati kiadások
Az egyes helyi önkormányzatok kiadási struktúrája értelemszerűen elég heterogén, hiszen egészen más egy kis települési önkormányzat helyzete, mint egy nagyvárosié. Eltérő egy hátrányos helyzetű térségben lévő önkormányzat helyzete, mint egy...Tovább olvasomállamadósság
A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára...Tovább olvasom