kognitív disszonancia redukció
Két ellentétes tudattartalom, mely feszültséget kelt, és ezért valamiképp csökkenteni igyekszünk. A KDR elmélet előzményei a nem választott tárgyak leértékelédősének fogyasztói megfigyeléséből indult ki, azaz ha például autót veszünk, először feszültséget élünk át, hogy melyiket is válasszuk, a vásárlás után azonban érdekünkben áll meggyőzni magunkat arról, hogy amit nem választottunk az nem is olyan jó. Ezáltal megszabadulunk a feszültségtől. A feszültséget sokféleképpen tudjuk kezelni, ennek egyik lehetősége a KDR. Az elmélet Leon Festinger nevéhez kötődik. Kérdés persze, hogy tényleg nem tudunk-e együtt élni ellentmondásainkkal.
Tudományterület:
Forrás:
Zsolt Péter: Szociálpszichológia, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 2015
Szerző:
Relációk
tanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad...Tovább olvasomtársadalmi vagy vállalti felelősségvállalás
A CSR angol betűszó, a Corporate Social Responsibility rövidítése. Arra a jelenségre vonatkozik, hogy a vállalatok önkéntesen is hozzá szoktak járulni a szociális és környezeti szempontok javításának, s ettől azt...Tovább olvasomcsekkönyv újságírás
Mikor az újságíró a sztoriért pénzt fizet. Etikátlan akkor, amikor ezzel egy társadalomra veszélyes cselekvést jutalmaz pénzzel, népszerűvé-híressé tevéssel....Tovább olvasomfelfüggesztett semlegesség
A hivatalnoknak a döntés megszületéséig lehetősége, sőt kötelessége is figyelmeztetni a feletteseit és a jogalkotót, ha egy szabályt az emberekre károsnak tart....Tovább olvasomnapirend megállapító hatás
A médiának azt a hatását nevezzük napirend megállapítónak, ami miatt az emberek figyelme bizonyos témákra irányul, az foglalkoztatja őket, arról beszélnek. Az elmélet szerint a média nem az attitűdöt változtatja...Tovább olvasomjó kormányzat/jó kormányzás
Jó kormányzat/jó kormányzás elméletében a funkciók jelentős részének a (civil) társadalom számára való leadása történik, a közszolgáltatások hatékonyságának javítása és egyúttal a közszféra és a magánszféra határainak átrendezésével....Tovább olvasomalvóhatás
A média hatásmechanizmusának egyik eleme. Feltételei egy hihető és jelentős infromációs, mely egy megbízhatatlan forrásból származik. El kell előbb felejteni, hogy honnan származik az információ, de azután kifejti a késleltetett...Tovább olvasommorális sajtó
A sajtótörténet XVIII. századi szakasza, mikor polgárok magánlevelezéseiket elkezdték megjelentetni. Később a politikával átfűtött morális lap vitáknak helyet nem adott, mindenki a maga álláspontját erősítette a maga lapjában. A morális...Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomLake Wobegon-hatás
A torz én-észlelésnek az a típusa, amikor önmagunkat felülértékeljük. A hatást az okozza, hogy egyrészt azokkal barátkozunk, akik énünket erősítik, másrészt a környezetünknek ha nem is tetszünk, kifogásaikat olyan udvariasan...Tovább olvasomintegritás (sérthetetlenség)
Új, a legfejlettebb demokráciák felől érkező fogalom. Azt jelenti, hogy akár a köztisztviselők, akár a vállalati alkalmazottak úgy végzik a munkájukat, hogy az illeszkedik a küldetésükhöz, mely nyilvános és társadalmilag...Tovább olvasommenekült
Hétköznapi szóhasználatban mindenki, aki menekülésre kényszerül, nemzetközi jogilag az, aki az 1951-es Genfi Konvenció értelmében menekültnek minősül. Őket bizonyos jogok illetnek meg az egyezményt aláíró államokban. A konvenció szövegéből idézet:...Tovább olvasomállam foglyul ejtése
Azt a helyzetet nevezzük az állam foglyul ejtésének, mikor a közigazgatás foglyává válik egy szűk érdekcsoportoknak, azaz ilyenkor az egész állami apparátus ezen csoportok érdekeinek a szolgálatába áll, ahelyett, hogy...Tovább olvasommediáció
A mediálás közvetítést jelent, mai értelemben érdekviták közti intézményesen támogatott közvetítést. Egy harmadik, semleges felet vonnak be egy konfliktusos viszonyba, akinek az a feladata, hogy közvetítsen a két (esetleg több)...Tovább olvasomlibertárius paternalizmus
A közigazgatás szervezésnek az a módja, mely elfogadható manipulációként értelmezhető. Az emberek rövid távú gondolkodása, észlelési, döntési stb. hibái kiküszöbölhető, ha a szervező tisztában van az emberi természettel és ez...Tovább olvasomnudge
Döfködés, terelgetés. A közigazgatás etikus társadalomirányítása, mely az emberi pszichológiai sajátosságokat használja fel. Az etikusság itt azt jelenti, hogyha a nyilvánosság elé tárjuk a célt, akkor azt konszenzuálisan mindenki elfogadná....Tovább olvasomdiffúz civil szervezetek
Diffúz jelzővel illetjük azokat a szervezeteket, amelyek mögött nem egy konkrét professzió áll, és így a szervezet nem kényszerül arra, hogy valamilyen speciális ismeretet, tudást is kifejlesszen. Meghatározó bennük az...Tovább olvasomkeretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasomoff the record
Az információbirtokos azon kérése, hogy amit mond az újságírónak, az maradjon kettejük közt. Médiaetikai szempontból politikusok ilyen jellegű kérése kerülendő, megelőzendő. Viszont az információbirtokos részéről nem etikátlan a kérés. Mivel...Tovább olvasom