Lake Wobegon-hatás
A torz én-észlelésnek az a típusa, amikor önmagunkat felülértékeljük. A hatást az okozza, hogy egyrészt azokkal barátkozunk, akik énünket erősítik, másrészt a környezetünknek ha nem is tetszünk, kifogásaikat olyan udvariasan közlik, hogy igazi véleményük valójában nem jut el hozzánk (szociális normák), harmadrészt pedig kudarcaink felidézése jóval nehezebb, mint a sikereinké. A kifejezés eredete egy humorista által kitalált település, ahol mindenki átlagon felüli. A pozitív énképre való törekvés jóval gyakoribb, mint az ellenkezője, és az egészséges személyiségre általában jellemző is ez a típusú torzítás. Ki is próbálhatjuk így van-e, ha például egy társaságban azt a kérdést tesszük fel, hogy “az átlagnál jobb autóvezetőnek tartod-e magad?” A többség azt fogja felelni, hogy igen.
Tudományterület:
Forrás:
http://szeretemaferjem.hu/blog/pszichologia/ha_nincs_bennuk_az_x-faktor
Szerző:
Relációk
kulturális antropológia
Az antropológia kultúrákkal foglalkozó tudományos ága. Születését az idegen, főként „primitív” kultúrák szokásai, rokonsági rendszerei, életmódja megismerésének és leírásának vágya inspirálta. A módszereit és nézőpontjait ma már a saját kultúra...Tovább olvasommorális pánik
A közvélemény erőssen aggodó reakciója amiatt, hogy megszokott értékeink összeomlanak. A morális pánik ismert példái közt szerepel már régóta a bevándorlás, sőt maga a média is például az öngyilkosság népszerűsítésével...Tovább olvasomfunkcionalizmus
Antropológiai és szociológiai irányzat, oksági viszonyokat értelmez és létükkel igazolja annak helyességét. Ez utóbbi miatt szokták konzervatívnak is találni....Tovább olvasommenekült
Hétköznapi szóhasználatban mindenki, aki menekülésre kényszerül, nemzetközi jogilag az, aki az 1951-es Genfi Konvenció értelmében menekültnek minősül. Őket bizonyos jogok illetnek meg az egyezményt aláíró államokban. A konvenció szövegéből idézet:...Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasomtanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad...Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasommágikus ablak
A televízió akkor tekinthető mágikus ablaknak, amikor a befogadóban összekeveredik a valóság a képernyőn látottakkal. A gyerekek észelelésénél egész gyakori, hogy mágikus ablakként tekintenek a televízióra. Interaktív helyzetnek tekintik azt,...Tovább olvasomfacilitáció
A mediáció során a keretek biztosítása, a folyamat végigvitelének terelgetése a konfliktus megoldása érdekében....Tovább olvasomreferáló sajtó
Csak híreket tartalmazó sajtó, a XVIII. századra és az előtte lévő időszakra használt kifejezés. A sajtótörténet voltaképp a referáló sajtóval indul, melyben vélemények nem kaptak helyet. Lyen sajtót állítottak elő...Tovább olvasomőrkutya funkció
Többnyire olyan nonprofit szervezetekre, tevékenységekre használják ezt a jelzőt, amelyek a hatalomnak, a döntéshozóknak, a törvényességnek, az ilyen tevékenységeknek a társadalmi-közösségi ellenőrzését vállalják, végzik....Tovább olvasomszubszidiaritás elve
A subsidum latinul segítséget, támogatást jelent . Az elv azt mondja ki, hogy a problémákat keletkezési helyükön kell megoldani. Katolikus tanítás, mely szerint mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből...Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasomnapirend megállapító hatás
A médiának azt a hatását nevezzük napirend megállapítónak, ami miatt az emberek figyelme bizonyos témákra irányul, az foglalkoztatja őket, arról beszélnek. Az elmélet szerint a média nem az attitűdöt változtatja...Tovább olvasomfalkazsurnalizmus
Annak a típusú újságírásnak a pejoratív jelzője, mikor az egyik újságíró követi a másikat s így aztán csoportosan, falkában követnek el valamilyen etikailag kifogásolható tevékenységet. Nem központilag irányított, inkább spontán...Tovább olvasomhivatás
Olyan foglalkozás, mely önszabályozás útján garantálja a szakmai teljesítményt és az erkölcsi normák betartását. Hozzátartozik az elismert képzés....Tovább olvasomcsereelmélet
Az a közgazdasági és aztán szociológiai elmélet, mely szerint minden árú és mindennek megtalálható az ellenértéke. Sokminden azonban nem e logika szerint működik, például a szeretet nem lesz kevesebb attól,...Tovább olvasommorális sajtó
A sajtótörténet XVIII. századi szakasza, mikor polgárok magánlevelezéseiket elkezdték megjelentetni. Később a politikával átfűtött morális lap vitáknak helyet nem adott, mindenki a maga álláspontját erősítette a maga lapjában. A morális...Tovább olvasomfelfüggesztett semlegesség
A hivatalnoknak a döntés megszületéséig lehetősége, sőt kötelessége is figyelmeztetni a feletteseit és a jogalkotót, ha egy szabályt az emberekre károsnak tart....Tovább olvasomalapbeállítás
A nudge egyik eleme. Az alapbeállítás az informatikában azt jelenti, hogy ha külön utasítást nem adunk, akkor az alapján fut a gép. Ám így van ez a közigazgatás-szervezésében is. Például,...Tovább olvasom