magyar államkincstári feladatok

A rendszerváltás utáni magyar költségvetési gazdálkodásban alapvető változást jelentett, amikor 1996-ban bevezetésre került a pénzgazdálkodás központi szervezetrendszeren keresztül történő megvalósítása. A kincstári rendszer célja: a pénzgazdálkodás központosítása és költségvetési megtakarítások elérése. Az 1990-es évek közepéig az államháztartás szervezeteit a decentralizált pénzgazdálkodás jellemezte, amelynek számos, az ésszerű pénzgazdálkodásnak ellentmondó következménye volt (például a költségvetési folyamatok tervezhetősége esetenként kiszámíthatatlanná vált, a pénzmozgások jelentős költségkihatásokkal jártak). Az államháztartás pénzforgalmi feladatai ésszerűsítésének, finanszírozási szükséglete csökkentésének szándékával 1996. január 1-jétől létrejött a Magyar Államkincstár. Az államháztartás központi szintjén a költségvetési szervek áttértek a centralizált pénzgazdálkodásra. A kincstári rendszer lehetővé tette az állami pénzek hatékonyabb és ellenőrzöttebb felhasználását.

Forrás:

Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (211. oldal)

Relációk