médiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra, vagy fordítva. Például azért erőszakosak-e az emberek, mert sokat néznek televíziót és játszanak durva számítógépes játékokat, vagy az erőszakos emberek keresik ezeket az impulzusokat, és szolgálja ki őket a tömegkommunikáció. Számos médiahatás elmélet létezik, sőt ezek egymásra reflektálva önálló iskolaként kutatnak. Mára a hatáselméletek két szélsőségét tudta csak cáfolni a tudomány. Az egyik az erőshatás elméletek közül a lövedék elmélet, a másik pedig, hogy a médiának semmilyen hatása sincs.
Tudományterület:
Forrás:
Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Wolters Kluwer 2015
Szerző:
Relációk
facilitáció
A mediáció során a keretek biztosítása, a folyamat végigvitelének terelgetése a konfliktus megoldása érdekében....Tovább olvasomreferáló sajtó
Csak híreket tartalmazó sajtó, a XVIII. századra és az előtte lévő időszakra használt kifejezés. A sajtótörténet voltaképp a referáló sajtóval indul, melyben vélemények nem kaptak helyet. Lyen sajtót állítottak elő...Tovább olvasomcinizmusspirál
A média és a médiafogyasztás kölcsönhatását vizsgáló egyik elmélet fogalmazza meg a cinizmusspirált. E szerint minél nagyobb a médiának való kitettség, annál inkább ábrándulnak ki az emberek a demokráciából. Az...Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasomhype
Amikor egy felkapott témáról hirtelen minden médiából ugyanaz ömlik. A kezdetben mindenkit érdeklő téma később indokolatlanul nagy súlyt kap. Újabb és újabb részinformációkat gyűjt a média....Tovább olvasomglobális civil szervezetek
A ’90-es évek óta terjedő elnevezése azoknak a szervezeteknek, amelyek központtal rendelkeznek, és a világ minden pontján jótékonykodásuk mellett értékeiket is terjesztik, azokért hajlamosak összeütközésbe kerülni multinacionális vállalatokkal és a...Tovább olvasomhálózatelmélet
Moreno szociometriájáig visszanyúló kapcsolatokat kutató tudományterület. Megújulását a nagymennyiségű adatok számítógépes kezelésének köszönheti....Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasomőrkutya funkció
Többnyire olyan nonprofit szervezetekre, tevékenységekre használják ezt a jelzőt, amelyek a hatalomnak, a döntéshozóknak, a törvényességnek, az ilyen tevékenységeknek a társadalmi-közösségi ellenőrzését vállalják, végzik....Tovább olvasomnonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasomkognitív disszonancia redukció
Két ellentétes tudattartalom, mely feszültséget kelt, és ezért valamiképp csökkenteni igyekszünk. A KDR elmélet előzményei a nem választott tárgyak leértékelédősének fogyasztói megfigyeléséből indult ki, azaz ha például autót veszünk, először...Tovább olvasomintegritás (sérthetetlenség)
Új, a legfejlettebb demokráciák felől érkező fogalom. Azt jelenti, hogy akár a köztisztviselők, akár a vállalati alkalmazottak úgy végzik a munkájukat, hogy az illeszkedik a küldetésükhöz, mely nyilvános és társadalmilag...Tovább olvasomkeretezés
A média megteheti, hogy egy eseményt pl. csínyként állít be, de azt is, hogy veszélyes tettként. A valóság keretezése jóformán minden információátadásban megtörténik, ami azonban nem jelenti azt, hogy etikailag...Tovább olvasommorális sajtó
A sajtótörténet XVIII. századi szakasza, mikor polgárok magánlevelezéseiket elkezdték megjelentetni. Később a politikával átfűtött morális lap vitáknak helyet nem adott, mindenki a maga álláspontját erősítette a maga lapjában. A morális...Tovább olvasomtársadalom foglyul ejtése
Az állam is elapaszthatja a vállalkozásokat és a civil társadalmi kezdeményezéseket a jogi szabályozáson keresztül, többnyire túlzásba vitt államosítással (szocializmus) és központosítással....Tovább olvasomalvóhatás
A média hatásmechanizmusának egyik eleme. Feltételei egy hihető és jelentős infromációs, mely egy megbízhatatlan forrásból származik. El kell előbb felejteni, hogy honnan származik az információ, de azután kifejti a késleltetett...Tovább olvasomjó kormányzat/jó kormányzás
Jó kormányzat/jó kormányzás elméletében a funkciók jelentős részének a (civil) társadalom számára való leadása történik, a közszolgáltatások hatékonyságának javítása és egyúttal a közszféra és a magánszféra határainak átrendezésével....Tovább olvasomsikeresség (hálózatelmélet)
A hálózatelméleti megközelítések szerint először is az, hogy legyenek a csapatban „összekötők” – ők azok, akik mindenkiben lehetőséget látnak, és mindenkivel szívesen kapcsolatot teremtenek, rengeteg gyenge kötést birtokolnak. Másodszor: legyenek...Tovább olvasomkonszociális demokrácia
A képviseleti demokrácia egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul...Tovább olvasomstakeholder
Minden olyan személy vagy csoport, mely érdekviszonyban áll a vizsgált személlyel vagy csoporttal. Magyarul érdekgazdát jelent, ám a stakeholder analízisben a lényeg épp az, hogy nem egy érdekviszonyt tárunk fel,...Tovább olvasom