objektivitás doktrína
Az a normatív elvárás, hogy a média legyen objektív, és az a feltételezés, hogy ez meg is valósítható. Az objektivitás doktrína az angolszász országokban terjedt el. Más országokban az igazságosságot inkább a kiegyensúlyozással próbálták elérni arra hivatkozva, hogy pártatlan kommunikáció amúgy sem létezik. A mai objektivitás doktrína kevésbé fogalmaz kategorikus imperatívuszban, inkább azt állítják, hogy az objektivitásra törekedni kell, és ez az, ami etikailag elvárható a sajtótól.
Tudományterület:
Forrás:
Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában, Médiakutató, 2003. Nyár
Szerző:
Relációk
elhallgatási spirál
A nyilvánosság működésében a többséghez igazodás mechanizmusa. Először is létezik egy percepció a többségi álláspontról, ez lehet akár téves is, de ennek következtében a magukat többségben gondolók hangosak, a kisebbség...Tovább olvasomállam foglyul ejtése
Azt a helyzetet nevezzük az állam foglyul ejtésének, mikor a közigazgatás foglyává válik egy szűk érdekcsoportoknak, azaz ilyenkor az egész állami apparátus ezen csoportok érdekeinek a szolgálatába áll, ahelyett, hogy...Tovább olvasommorális pánik
A közvélemény erőssen aggodó reakciója amiatt, hogy megszokott értékeink összeomlanak. A morális pánik ismert példái közt szerepel már régóta a bevándorlás, sőt maga a média is például az öngyilkosság népszerűsítésével...Tovább olvasomképessé tétel
A képessé tétel elmélete azzal foglalkozik, hogy hogyan szerezhetik meg az emberek az irányítást saját életük felett, csoportként (közösségként) képviselve saját érdekeiket; módszere pedig azzal, hogy a segítő szakemberek hogyan...Tovább olvasomprofesszionális civil szervezetek
Azok a civil szervezetek, amelyek egyetlen tevékenység köré szerveződnek, és e területen nagy szaktudást is halmoznak fel. Az aktuálpolitika felett állnak, minden kurzus idején ugyanazokat a területeket igyekeznek gondozni. Integritásuk...Tovább olvasomválasztástervezés
Kihasználva az emberek pszichológiai jellemzőit olyan módon felmutatni az alternatívákat, hogy aztán az egyének önmaguk és a közösségük számára a jobb megoldást válasszák. Például az emberek hajlamosak a rövidtávú előnyökért...Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasomfalkazsurnalizmus
Annak a típusú újságírásnak a pejoratív jelzője, mikor az egyik újságíró követi a másikat s így aztán csoportosan, falkában követnek el valamilyen etikailag kifogásolható tevékenységet. Nem központilag irányított, inkább spontán...Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasommédiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra,...Tovább olvasomnapirend megállapító hatás
A médiának azt a hatását nevezzük napirend megállapítónak, ami miatt az emberek figyelme bizonyos témákra irányul, az foglalkoztatja őket, arról beszélnek. Az elmélet szerint a média nem az attitűdöt változtatja...Tovább olvasomfacilitáció
A mediáció során a keretek biztosítása, a folyamat végigvitelének terelgetése a konfliktus megoldása érdekében....Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasomnonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasomNGO
Non-governmental organizations: nem-kormányzati szervezetek. Európában általában az állami és nem állami (társadalmi) szervezeteket különböztetik meg egymástól, Amerikában az állam (state) helyett többnyire a kormányzati (governmental, administration) kifejezést használják....Tovább olvasommorális sajtó
A sajtótörténet XVIII. századi szakasza, mikor polgárok magánlevelezéseiket elkezdték megjelentetni. Később a politikával átfűtött morális lap vitáknak helyet nem adott, mindenki a maga álláspontját erősítette a maga lapjában. A morális...Tovább olvasomresztoráció
Helyreállítás. A közösség normáinak megtartásával az elkövető visszafogadása és nemkitaszítása. Kell tehát áldozat és elkövető, és kell olyan jóvátétel, mely érdemi....Tovább olvasomglobális civil szervezetek
A ’90-es évek óta terjedő elnevezése azoknak a szervezeteknek, amelyek központtal rendelkeznek, és a világ minden pontján jótékonykodásuk mellett értékeiket is terjesztik, azokért hajlamosak összeütközésbe kerülni multinacionális vállalatokkal és a...Tovább olvasomgyenge kötések
Granovetter híres megfigyelése, mely arra vonatkozik, hogy a felszínesebb emberi kapcsolataink kötései ugyan gyengék, ám ezek jelentősek lehetnek az érvényesülés szempontjából. Mikor például a mozgalmak sikerességének okát kutatjuk, vagy csak...Tovább olvasomNGO variációk
QUANGO (Qasi-Governmental Organization) „félkormányzati” szféra. Megjelent a hazai gyakorlatban a GONGO is (Governmental Organized Nongovernmental Organization), azaz a kormány kezdeményezésére létrejött nem-kormányzati szervezet....Tovább olvasom