objektivitás doktrína
Az a normatív elvárás, hogy a média legyen objektív, és az a feltételezés, hogy ez meg is valósítható. Az objektivitás doktrína az angolszász országokban terjedt el. Más országokban az igazságosságot inkább a kiegyensúlyozással próbálták elérni arra hivatkozva, hogy pártatlan kommunikáció amúgy sem létezik. A mai objektivitás doktrína kevésbé fogalmaz kategorikus imperatívuszban, inkább azt állítják, hogy az objektivitásra törekedni kell, és ez az, ami etikailag elvárható a sajtótól.
Tudományterület:
Forrás:
Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában, Médiakutató, 2003. Nyár
Szerző:
Relációk
szándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomreferáló sajtó
Csak híreket tartalmazó sajtó, a XVIII. századra és az előtte lévő időszakra használt kifejezés. A sajtótörténet voltaképp a referáló sajtóval indul, melyben vélemények nem kaptak helyet. Lyen sajtót állítottak elő...Tovább olvasomválasztástervezés
Kihasználva az emberek pszichológiai jellemzőit olyan módon felmutatni az alternatívákat, hogy aztán az egyének önmaguk és a közösségük számára a jobb megoldást válasszák. Például az emberek hajlamosak a rövidtávú előnyökért...Tovább olvasomfunkcionalizmus
Antropológiai és szociológiai irányzat, oksági viszonyokat értelmez és létükkel igazolja annak helyességét. Ez utóbbi miatt szokták konzervatívnak is találni....Tovább olvasomkonszociális demokrácia
A képviseleti demokrácia egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul...Tovább olvasommediáció
A mediálás közvetítést jelent, mai értelemben érdekviták közti intézményesen támogatott közvetítést. Egy harmadik, semleges felet vonnak be egy konfliktusos viszonyba, akinek az a feladata, hogy közvetítsen a két (esetleg több)...Tovább olvasomcivil társadalom
A modern civil társadalom a gazdaság és az állam közötti társadalmi interakció szférája, a nyilvánosságból és különböző szabad társulásokból tevődik össze. Politikai szerepe nem a hatalom megszerzése, hanem befolyásolása, kontrollja....Tovább olvasomcitoyen
A polgár két megjelenítődési típusából az egyik. A citoyent szokták magyarul “állampolgárnak” is nevezni, mert fejlett politikai öntudattal és ítélőképességgel rendelkezik. A fejlettebb polgári társadalmakban azonban nem válik el egymástól...Tovább olvasomkulturális antropológia
Az antropológia kultúrákkal foglalkozó tudományos ága. Születését az idegen, főként „primitív” kultúrák szokásai, rokonsági rendszerei, életmódja megismerésének és leírásának vágya inspirálta. A módszereit és nézőpontjait ma már a saját kultúra...Tovább olvasommigráns
Azok az egyének, akik átmenetileg vagy huzamosabb ideig máshol élnek, mint ahol születtek. Eredeti szociológiai értelmében az országon belüli helyváltoztatást is migrációnak nevezzük, mára a fogalom a köznyelvben inkább az...Tovább olvasomdiffúz civil szervezetek
Diffúz jelzővel illetjük azokat a szervezeteket, amelyek mögött nem egy konkrét professzió áll, és így a szervezet nem kényszerül arra, hogy valamilyen speciális ismeretet, tudást is kifejlesszen. Meghatározó bennük az...Tovább olvasomőrkutya funkció
Többnyire olyan nonprofit szervezetekre, tevékenységekre használják ezt a jelzőt, amelyek a hatalomnak, a döntéshozóknak, a törvényességnek, az ilyen tevékenységeknek a társadalmi-közösségi ellenőrzését vállalják, végzik....Tovább olvasomképessé tétel
A képessé tétel elmélete azzal foglalkozik, hogy hogyan szerezhetik meg az emberek az irányítást saját életük felett, csoportként (közösségként) képviselve saját érdekeiket; módszere pedig azzal, hogy a segítő szakemberek hogyan...Tovább olvasomhivatás
Olyan foglalkozás, mely önszabályozás útján garantálja a szakmai teljesítményt és az erkölcsi normák betartását. Hozzátartozik az elismert képzés....Tovább olvasomNGO
Non-governmental organizations: nem-kormányzati szervezetek. Európában általában az állami és nem állami (társadalmi) szervezeteket különböztetik meg egymástól, Amerikában az állam (state) helyett többnyire a kormányzati (governmental, administration) kifejezést használják....Tovább olvasomdeliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita...Tovább olvasomvonatszerelvény hatás
A bizonytalan véleményűek úgy viselkednek, mint az utolsó vagon, melyet maga után ránt a kocsisor...Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasomresztoráció
Helyreállítás. A közösség normáinak megtartásával az elkövető visszafogadása és nemkitaszítása. Kell tehát áldozat és elkövető, és kell olyan jóvátétel, mely érdemi....Tovább olvasommédiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra,...Tovább olvasom