tanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad szembeszállnia. Ez a jelenség közösségi szinten is értelmezhető. Egy egész közösség is vélheti úgy, hogy nincs kontrollja az események irányítása felett, és az emberek azt gondolják, hogy cselekedeteik kimenetele független tőlük. Így „gyakran feladják azt a törekvést, hogy irányítsák saját sorsukat”, és „akkor is feladhatják a próbálkozást, amikor erőfeszítéseik talán eredményesek lehetnének”. A tanult tehetetlen minden problémáját megoldhatatlannak minősíti, ún. passzív, elkerülő magatartással reagál. Martin Seligman 1965-ben dolgozta ki ezt az elméletet. Szerinte ha tartós és ismétlődő a kontrollvesztés élménye, akkor az tanult módon áttevődik a az élet legkülönbözőbb területeire. A szegénység kultúrájának megértéséhez adhat receptet, ugyanis a szegénység újratermelődéséhez vezet az is, ha valaki nem akar abból kilépni.
Tudományterület:
Forrás:
Smith, E. - Mackie, D.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2002
Szerző:
Relációk
alapbeállítás
A nudge egyik eleme. Az alapbeállítás az informatikában azt jelenti, hogy ha külön utasítást nem adunk, akkor az alapján fut a gép. Ám így van ez a közigazgatás-szervezésében is. Például,...Tovább olvasomnudge
Döfködés, terelgetés. A közigazgatás etikus társadalomirányítása, mely az emberi pszichológiai sajátosságokat használja fel. Az etikusság itt azt jelenti, hogyha a nyilvánosság elé tárjuk a célt, akkor azt konszenzuálisan mindenki elfogadná....Tovább olvasomszubszidiaritás elve
A subsidum latinul segítséget, támogatást jelent . Az elv azt mondja ki, hogy a problémákat keletkezési helyükön kell megoldani. Katolikus tanítás, mely szerint mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből...Tovább olvasominfotainment
A tájékoztatás és a szórakoztatás összefonódását jelölő fogalom. Különösen a média privatizációja során előkerülő jelenség. Általában pejoratív értelemben használják, a hírek lebutítására utalva....Tovább olvasomglobális civil szervezetek
A ’90-es évek óta terjedő elnevezése azoknak a szervezeteknek, amelyek központtal rendelkeznek, és a világ minden pontján jótékonykodásuk mellett értékeiket is terjesztik, azokért hajlamosak összeütközésbe kerülni multinacionális vállalatokkal és a...Tovább olvasomdeliberatív közvélemény-kutatás
A deliberatív demokrácia konkretizálásaként is felfogható eljárásmód. Lépései: reprezentatív mintavétel, tájékoztató pro- és kontra előadások, csoportmunka, szavazás. A módszer lényege a társadalom bevonása a döntéshozatalba, de úgy, hogy motiváltak és...Tovább olvasomjó kormányzat/jó kormányzás
Jó kormányzat/jó kormányzás elméletében a funkciók jelentős részének a (civil) társadalom számára való leadása történik, a közszolgáltatások hatékonyságának javítása és egyúttal a közszféra és a magánszféra határainak átrendezésével....Tovább olvasomdiffúz civil szervezetek
Diffúz jelzővel illetjük azokat a szervezeteket, amelyek mögött nem egy konkrét professzió áll, és így a szervezet nem kényszerül arra, hogy valamilyen speciális ismeretet, tudást is kifejlesszen. Meghatározó bennük az...Tovább olvasomállam foglyul ejtése
Azt a helyzetet nevezzük az állam foglyul ejtésének, mikor a közigazgatás foglyává válik egy szűk érdekcsoportoknak, azaz ilyenkor az egész állami apparátus ezen csoportok érdekeinek a szolgálatába áll, ahelyett, hogy...Tovább olvasomcinizmusspirál
A média és a médiafogyasztás kölcsönhatását vizsgáló egyik elmélet fogalmazza meg a cinizmusspirált. E szerint minél nagyobb a médiának való kitettség, annál inkább ábrándulnak ki az emberek a demokráciából. Az...Tovább olvasomhivatás
Olyan foglalkozás, mely önszabályozás útján garantálja a szakmai teljesítményt és az erkölcsi normák betartását. Hozzátartozik az elismert képzés....Tovább olvasomgyenge kötések
Granovetter híres megfigyelése, mely arra vonatkozik, hogy a felszínesebb emberi kapcsolataink kötései ugyan gyengék, ám ezek jelentősek lehetnek az érvényesülés szempontjából. Mikor például a mozgalmak sikerességének okát kutatjuk, vagy csak...Tovább olvasomközdiplomácia
A propaganda enyhébb formája, a nemzetállamok azon törekvése, hogy más országok támogatását megszerezzék. Gondosan megtervezett kommunikációt igényel....Tovább olvasommédiahatás
A médiának tulajdonított hatás cselekvésre, értékekere, attitűdökre. A józan ész alapján feltételezhető, hogy a médiában megjelenő tartalom rendelkezik hatással. Tudományosan azonban igen nehéz bizonyítani, hogy a média hat-e a társadalomra,...Tovább olvasomhálózatelmélet
Moreno szociometriájáig visszanyúló kapcsolatokat kutató tudományterület. Megújulását a nagymennyiségű adatok számítógépes kezelésének köszönheti....Tovább olvasomburzsoá
A polgárság egyik pillére. A burzsoá a feudális társadalomban a kézműves városi polgárságot jelenti, a kapitalizmusban a tőkés uralkodó osztályt....Tovább olvasommágikus ablak
A televízió akkor tekinthető mágikus ablaknak, amikor a befogadóban összekeveredik a valóság a képernyőn látottakkal. A gyerekek észelelésénél egész gyakori, hogy mágikus ablakként tekintenek a televízióra. Interaktív helyzetnek tekintik azt,...Tovább olvasomsikeresség (hálózatelmélet)
A hálózatelméleti megközelítések szerint először is az, hogy legyenek a csapatban „összekötők” – ők azok, akik mindenkiben lehetőséget látnak, és mindenkivel szívesen kapcsolatot teremtenek, rengeteg gyenge kötést birtokolnak. Másodszor: legyenek...Tovább olvasomgazdasági migráns
Aki egy új hazában anyagilag boldogulni akar. Közülük néhányan kényszermigránsok, azaz szegénység, akár éhezés elől is menekülnek a jobb élet reményében, mások viszont multinacionális vállalatok igazgatói....Tovább olvasomcitoyen
A polgár két megjelenítődési típusából az egyik. A citoyent szokták magyarul “állampolgárnak” is nevezni, mert fejlett politikai öntudattal és ítélőképességgel rendelkezik. A fejlettebb polgári társadalmakban azonban nem válik el egymástól...Tovább olvasom