deliberatív demokrácia
A modern demokrácia egy lehetséges fejlődési módja, mely kiterjeszti a központi hatalom tevékenységét és bevonja az érintetteket. Tanácskozó, döntést hozó, eszmecserét magába foglaló döntéshozatal. A deliberatív demokráciaelméletekben a nyilvános vita a közjóról alkotott eltérő elképzelések köré szerveződik, a benne résztvevő állampolgárok egyenlők, és a vita során önmagukról alkotott felfogásuk és nézeteik is formálódnak. A nyilvános vitában az állampolgárok nem pusztán kinyilvánítják már meglévő preferenciáikat, hanem a mérlegelés és fontolgatás során alakítják ki álláspontjaikat. Az ideális deliberatív procedúrában, amelyet a demokráciák intézményeinek tükrözniük kell, a résztvevők egyenlők, és szabadon érvelnek, a konszenzust keresve. A szabadság abban nyilvánul meg, hogy a javaslatok megfontolását nem befolyásolja az előzetes normák és követelmények ereje. Kiemelkedő képviselője Jürgen Habermas.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
menekült
Hétköznapi szóhasználatban mindenki, aki menekülésre kényszerül, nemzetközi jogilag az, aki az 1951-es Genfi Konvenció értelmében menekültnek minősül. Őket bizonyos jogok illetnek meg az egyezményt aláíró államokban. A konvenció szövegéből idézet:...Tovább olvasomfaktoid
Olyan tény, ami azóta létezik, hogy a médiában megjelent, vagyis valójában egy áltény. A kifejezés Norman Mailertől származik....Tovább olvasomcsereelmélet
Az a közgazdasági és aztán szociológiai elmélet, mely szerint minden árú és mindennek megtalálható az ellenértéke. Sokminden azonban nem e logika szerint működik, például a szeretet nem lesz kevesebb attól,...Tovább olvasomlibertárius paternalizmus
A közigazgatás szervezésnek az a módja, mely elfogadható manipulációként értelmezhető. Az emberek rövid távú gondolkodása, észlelési, döntési stb. hibái kiküszöbölhető, ha a szervező tisztában van az emberi természettel és ez...Tovább olvasomkaraktergyilkosság
2004-ben, Amerikában született zsurnalista kifejezés arra a jelenségre, mikor valakinek egy negatív tulajdonságát vagy tettét fókuszba helyezve megpróbálja a sajtó vagy a politikai ellenfél lejáratni. Különösképp a média részéről tekinthető...Tovább olvasomkulturális antropológia
Az antropológia kultúrákkal foglalkozó tudományos ága. Születését az idegen, főként „primitív” kultúrák szokásai, rokonsági rendszerei, életmódja megismerésének és leírásának vágya inspirálta. A módszereit és nézőpontjait ma már a saját kultúra...Tovább olvasomdiffúz civil szervezetek
Diffúz jelzővel illetjük azokat a szervezeteket, amelyek mögött nem egy konkrét professzió áll, és így a szervezet nem kényszerül arra, hogy valamilyen speciális ismeretet, tudást is kifejlesszen. Meghatározó bennük az...Tovább olvasomLake Wobegon-hatás
A torz én-észlelésnek az a típusa, amikor önmagunkat felülértékeljük. A hatást az okozza, hogy egyrészt azokkal barátkozunk, akik énünket erősítik, másrészt a környezetünknek ha nem is tetszünk, kifogásaikat olyan udvariasan...Tovább olvasommorális sajtó
A sajtótörténet XVIII. századi szakasza, mikor polgárok magánlevelezéseiket elkezdték megjelentetni. Később a politikával átfűtött morális lap vitáknak helyet nem adott, mindenki a maga álláspontját erősítette a maga lapjában. A morális...Tovább olvasomgazdasági migráns
Aki egy új hazában anyagilag boldogulni akar. Közülük néhányan kényszermigránsok, azaz szegénység, akár éhezés elől is menekülnek a jobb élet reményében, mások viszont multinacionális vállalatok igazgatói....Tovább olvasomnonprofit szektor
A nonprofit szektor egy összefoglaló kifejezés. Az a tevékenység sorolható ide, melyben egyszerre érvényesül a profitelosztás tilalma, a nem kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válása. Nem sorolható ide...Tovább olvasomoff the record
Az információbirtokos azon kérése, hogy amit mond az újságírónak, az maradjon kettejük közt. Médiaetikai szempontból politikusok ilyen jellegű kérése kerülendő, megelőzendő. Viszont az információbirtokos részéről nem etikátlan a kérés. Mivel...Tovább olvasomnapirend megállapító hatás
A médiának azt a hatását nevezzük napirend megállapítónak, ami miatt az emberek figyelme bizonyos témákra irányul, az foglalkoztatja őket, arról beszélnek. Az elmélet szerint a média nem az attitűdöt változtatja...Tovább olvasomgenetikailag módosított élőlény
Magyar fordításban genetikailag módosított élőlény. Főként olyan növények, állatok, melyeknek genomját (génállományát) mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre....Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomtanult tehetetlenség
A szocializáció folyamatában kialakuló beletörődés abba, hogy nem vagyunk saját sorsunk irányítói. Az egyén azt a képet őrzi magáról, hogy kiszolgáltatott, hogy cselekvésre képtelen, és nála nagyobb hatalmakkal nem szabad...Tovább olvasomNGO variációk
QUANGO (Qasi-Governmental Organization) „félkormányzati” szféra. Megjelent a hazai gyakorlatban a GONGO is (Governmental Organized Nongovernmental Organization), azaz a kormány kezdeményezésére létrejött nem-kormányzati szervezet....Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Marxban gyökerező társadalomkritikai elméletek gyütő fogalma. A konfliktus elméletek társadalmi osztályokban gondolkodnak és közös bennük, hogy az osztályok közötti érdekkülönbségekre és kizsákmányolásokra érzékenyek. Magát a konfliktust nem tartják rossznak, mert...Tovább olvasommany hands probléma
Közigazgatás etikában is használt kifejezés. Az intézményben sok kéz hoz létre egy működést, és ebben eltűnik a felelős....Tovább olvasomközdiplomácia
A propaganda enyhébb formája, a nemzetállamok azon törekvése, hogy más országok támogatását megszerezzék. Gondosan megtervezett kommunikációt igényel....Tovább olvasom