államháztartási számvitel
A jelenleg érvényes magyar államháztartási számvitel nincs összhangban a nemzetközi elvárásokkal, így az Európai Unióban elvárt adatszolgáltatásnak való megfelelést a jelenlegi számviteli rendszer csak részben tudja teljesíteni, illetve csak többlet munkaráfordítások árán képes biztosítani. Ennek előmozdítása érdekében került kiadásra a 4/2013. (I. 11.) Korm.rendelet az államháztartási számvitelről, amely 2014. január 1-jével lép hatályba. A nemzetközi gyakorlatban a közszféra pénzügyi beszámolóinak elkészítésére és az azt alátámasztó számviteli tevékenységre nemzetközi költségvetési számviteli standardok vonatkoznak (IPSAS), hogy a nemzetközi összehasonlításra alkalmasak legyenek az egyes országok közszektorai, költségvetési rend szerint gazdálkodói.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (251 - 252. oldalak)
Szerző:
Relációk
Széll Kálmán terv
Magyarország a külföld felé leginkább eladósodott országok közé tartozik. A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Csökkenteni kell az államadósság szintjét. Mindezt úgy, hogy tartósan finanszírozható legyen a költségvetés,...Tovább olvasomönkormányzati saját bevétel
A helyi önkormányzat saját bevételei a következők: a) helyi adók, az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparűzési adó; b)...Tovább olvasomtársadalombiztosítási konszolidáció
A magyar államháztartás konszolidációjának kiemelt területe a nyugdíjbiztosítási alrendszer átalakítása volt Fenntarthatóságának és biztonságos finanszírozhatóságának megteremtése érdekében. Legyen önfenntartó és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát, a jelenlegi és jövőbeni...Tovább olvasomönkormányzati bevételek
Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatók: a) saját bevételek, b) átengedett központi bevételek, c) állami hozzájárulások, támogatások. A...Tovább olvasomkontinentális jóléti modell
A kontinentális modellbe tartozó országok sok hasonlóságot mutatnak az észak modellbe tartozó országokkal. Ugyanakkor a szociális kiadásaik lényegesen nagyobb részét fordítják nyugdíj kiadásokra, mint az északi modellbe tartozó országok. A...Tovább olvasomköltségvetési szervek bevételei
A költségvetési szerv tárgyévi bevételi forrásai az alábbi csoportokba sorolhatók: a) központi, irányítói támogatás, b) támogatás államháztartáson belülről, c) közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a...Tovább olvasomszociális védelem
A szociális védelem a legtágabb fogalom, amely minden szociális támogatási formát magában foglal. A szociális védelem magában foglalja mindhárom típusú ellátást: a biztosításon alapuló ellátásokat, az univerzális ellátásokat és a...Tovább olvasommegyei jogú városok
Az Országgyűlés 2010 előtt, a képviselő- testület kérelmére, az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost nyilváníthatta megyei jogú várossá. 1994-től a kört kibővítették az ennél kisebb lélekszámú, de szintén megyeszékhely Salgótarjánnal és...Tovább olvasomközpénzügytan
Az államtudomány Magyarországon a 2010-es évtizedben vált önálló tudományterületté, mely a gazdaságtudomány és a jogtudomány interdiszciplináris mezsgyéjén „képződött meg”. Az államtudomány és annak szerves része, a közpénzügytan nem kizárólag jogtudomány,...Tovább olvasomangolszász jóléti modell
Az Angol-szász modellbe tartozó országok esetében a szociális védelemre fordított kiadások lényegesen alacsonyabbak, mint más európai országok esetében 2000-ben a GDP 22,5 %-át tették ki. Egyik fő megkülönböztető jellegzetessége az...Tovább olvasomegy és több mandátumos rendszerek
A Fed az inflációs célkövetéstől eltérő keretben, az ún. kettős mandátum alapján akítja a monetáris politikát. Az amerikai jegy-banktörvény 1977-es kiegészítése három célt jelölt ki a Fed számára: a teljes...Tovább olvasomkötelező magánnyugdíjpénztár
Magyarországon 1998. január 1-jétől kialakított struktúrában, a vegyes rendszerbe belépett biztosítottak jövedelme utáni nyugdíjbiztosítási járulék megosztásra került. A járulék egy része már nem a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe került...Tovább olvasomsaját forrás (EU)
Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai, amelyeket az EU megbízásából a tagállamok szednek be és továbbítanak az EU költségvetésébe. A saját források három...Tovább olvasomnyugdíjrendszer fenntarthatóság
A magyar lakosság folyamatosan elöregedik. A keresők és a nyugdíjasok aránya kedvezőtlenül változik. A magyar társadalomban a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, 1990-ben még a teljes népesség 24,9 %-a, 2010-ben...Tovább olvasomkincstári gazdálkodás
Az Államkincstár nettó-finanszírozást végez, melynek eredményeként jelentős államháztartási megtakarítás keletkezik, és hatékonyabbá válik a készpénzgazdálkodás. Az államháztartási bevételek hatékony elosztására törekedve centralizált és teljesítést követő, vagyis az előirányzatoknak megfelelő mértékű...Tovább olvasomtársadalombiztosítási alapok
A magyar Országgyűlés döntése értelmében 1989. január 1-től a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Létrejött a Társadalombiztosítási Alap, amely önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni és a társadalombiztosítási ellátások,...Tovább olvasomszámlavezetés (MNB)
A kincstári kör fizetési számlái – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a kincstárnál vezethetők. A kincstári körbe tartozók pénzeszközei a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kamatozó Kincstári Egységes Számlán (KESZ) központosulnak,...Tovább olvasomnövekedési hitelprogram
A Magyar Nemzeti Bank által 2013 tavaszán elindított növekedési hitelprogram szerény, de szükséges program a növekedési fordulat eléréséhez. A jegybank eszköztára szűk, de a bejelentett intézkedések fontosak ahhoz, hogy létrejöjjön...Tovább olvasomsegélyezési típusú rendszerek
A szociális segélyezés fogalma a szociális biztonságon kívüli, alapvetően a szükséghelyzetben lévők részére odaítélt segélyeket és a szociális szolgáltatásokat foglalja magában. Pénzbeli támogatás az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély...Tovább olvasomargentin nyugdíj modell
Argentína a chilei példát követve 1994-ben jelentős reformot hajtott végre nyugdíj rendszerében. Az új rendszer egy kétpilléres, vegyes rendszer lett, közösségi és magán is egyúttal. A rendszer fő eleme egy...Tovább olvasom