közösségi döntések
A modern közgazdaságtan értelmezésében három terület foglalkozik a közszektorral: a) közösségi döntések elmélete (public choice theory) – ezen irányzat szerint a kormányzati szektor szereplői is piaci szereplőkhöz hasonlóan viselkednek, cselekvéseikben, döntéseikben egyéni haszonmaximalizálásra törekedve saját individuális céljaikat követik. b) közösségi gazdaságtan (public economics) – a politikus döntéshozók, mint a közjót előmozdítani kívánó szereplők feltételezése, mikor, milyen javak esetén szükséges közösségi beavatkozás, s melyek az optimális szervezeti rendszerek? c) közösségi pénzügyek elmélete – beintegrálja az állami beavatkozás és jóléti állam gyakorlatának vizsgálatát a közgazdaságtan rendszerébe
Tudományterület:
Forrás:
Sivák J. – Vigvári A. (2012): Rendhagyó bevezetés a közpénzügyek tanulmányozásába, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tarttalomszolgáltató Kft.
Szerző:
Relációk
társadalombiztosítási alapok
A magyar Országgyűlés döntése értelmében 1989. január 1-től a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Létrejött a Társadalombiztosítási Alap, amely önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni és a társadalombiztosítási ellátások,...Tovább olvasomeurópai valutareform
Az európai monetáris integráció folyamatát az európai vezetők 1969. decemberi hágai találkozója indította el. Pierre Wernert, Luxemburg miniszterelnökét és pénzügyminiszterét nevezték ki annak a bizottságnak a vezetőjévé, amely konkrét lépéseket...Tovább olvasomjegybanki ellenőrzés
A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást foglalja magába. A jegybanki ellenőrzés keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók,...Tovább olvasomközteherviselés
A cél egy átlátható, egyszerű és betartható terhet jelentő adórendszer kialakítása, mellyel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen megerősödik az adóhatóság ellenőrző szerepe, ellenőrzési eszköztára. Méltányos, alacsony terhelésű adózás csak akkor jöhet létre,...Tovább olvasombismarcki társadalombiztosítási rendszer
A társadalombiztosítási szolgáltatásokat a bismarcki rendszerben önigazgató közvetítő szervezetek, (nyugdíj- és) egészségbiztosítók finanszírozták. A társadalombiztosítási rendszer főbb alkotóelemei törvényekben jelentek meg:1883. június 15. – betegségi biztosítási törvény (Gesetz betreffend die...Tovább olvasommagyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága
A magyar lakosság folyamatosan elöregedik. A keresők és a nyugdíjasok aránya kedvezőtlenül változik. A magyar társadalomban a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, 1990-ben még a teljes népesség 24,9 %-a, 2010-ben...Tovább olvasomköltségvetési bevételek
A központi költségvetés összes – államháztartáson belüli pénzmozgásokat (halmozódásokat) is tartalmazó – bevételének döntő hányadát (70–75%-át) jelenleg is az adójellegű bevételek adják. A legnagyobb súlyt a termékek és szolgáltatások után...Tovább olvasomEMS hitelességi elmélet
Az 1970-es évek magas inflációjának európai tapasztalata egy újabb célt fogalmazott meg, amit az EMS (European Monetary System – Európai Pénzügyi Rendszer) teljesített. Azzal, hogy valutáik árfolyamát a német márkához...Tovább olvasomállamháztartási alrendszerek
Az egyes országok államháztartási rendszerei jellemzően több alrendszert foglalnak magukban. Az államháztartási alrendszerek száma és funkciója – bár vannak stabil elemek (például a központi kormányzati vagy a helyi önkormányzati alrendszer)...Tovább olvasomköltségvetési szervek bevételei
A költségvetési szerv tárgyévi bevételi forrásai az alábbi csoportokba sorolhatók: a) központi, irányítói támogatás, b) támogatás államháztartáson belülről, c) közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a...Tovább olvasomnemzeti vagyon
A nemzeti vagyonba tartozik:a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok; b) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a...Tovább olvasomágazati különadók
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvényt (ágazati különadó tv.) az Országgyűlés 2010. október 18-i ülésén fogadta el és 2010. december 4-étől vált hatályossá. Az adókötelezettség háromféle...Tovább olvasomZöldgazdaság Fejlesztési Program
Az Európai Unió tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra a zöldgazdaság területén. Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett...Tovább olvasomköltségvetési terv
A döntés-előkészítő szakaszban az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Kijelöli ennek keretében az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti...Tovább olvasomállamháztartás belső kontrollrendszere
Az államháztartási ellenőrzésnek kiemelt és fontos területe az adott költségvetési szerv belső kontroll rendszere is, amelynek a függetlensége – szervezeti struktúrán belüli elhelyezkedettsége okán – árnyaltabban értelmezhető. A belső ellenőrzés...Tovább olvasomköltségvetési kiadások
A legnagyobb kiadási tételt jelenleg a költségvetési szervek közhatalmi és közszolgáltatási kiadásai, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentik (kb. 20–20%). A TB alapok és az önkormányzatoknak juttatott források...Tovább olvasommagyar adóhatóság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Állam adóztatási szervezete. 2011. január 1-jén hozták létre, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával. Működését, jogköreit a...Tovább olvasomkormányzati ellenőrzés
Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzését a 2011. évi CXCV. törvény 63–67. §-ai rögzítik. A kormányzati szintű ellenőrzés a kormányzati ellenőrzési szervet és az európai támogatásokat ellenőrző szervet, valamint a kincstári...Tovább olvasomállamháztartási alapelvek
Egy demokratikus társadalomban alapvető követelmény, hogy az állam a közpénzeket valóban közfeladatok ellátására fordítsa, azokkal hatékonyan és átlátható módon gazdálkodjon. E cél megvalósításához arra van szükség, hogy az államháztartás rendszerében...Tovább olvasombankadó
A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a...Tovább olvasom