költségvetési konszolidáció
A központi költségvetés konszolidációját 2010-től a közteherviselés kiszélesítésével, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának centralizációjával és az állami közszolgáltatások körének újragondolásával indította el az új kormány. A munkaerőpiacot egyrészt kitágította, közmunkaprogramokat indított, másrészt a korábban nyugdíjba vonultak nyugellátáshoz kötődő jogait átalakította. A közteherviselés kiszélesítése, a Széll Kálmán Terv, az Új Széchenyi Terv programjai, a diverzifikált külgazdasági kapcsolatok a Magyarország központi költségvetési szintjén jelentkező államcsőd veszélyét elhárították. A magyar állam nem szorult kimentésre. Mi több 2013 augusztus derekán 721 millió EUR értékben az MNB, 2 milliárd 150 millió eurónak megfelelő összegben pedig a Magyar Kormány törlesztette le az IMF-hitelének utolsó részleteit is.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (323. oldal)
Szerző:
Relációk
új-zélandi segélyezési rendszer
Új-Zélandon a harmincas évekig nyugdíjat csak idősek, rokkantak, vakok, özvegyek, és a bányászok kaphattak és a családi támogatásoknak is csak egy korlátozott rendszere működött. A gazdasági válság negatív következményei arra...Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos...Tovább olvasomtársadalombiztosítási alapok
A magyar Országgyűlés döntése értelmében 1989. január 1-től a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Létrejött a Társadalombiztosítási Alap, amely önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni és a társadalombiztosítási ellátások,...Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomközponti bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Az MNB elsődleges célja az...Tovább olvasomnemzeti vagyon
A nemzeti vagyonba tartozik:a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok; b) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a...Tovább olvasomészaki jóléti modell
Az északi modellbe tartozó országok (Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország) költik a legtöbbet évente szociális kiadásokra a GDP-jük több mint 30 százalékát. Fő jellemzője az univerzális, alanyi jogon járó ellátások. Emiatt...Tovább olvasomÚj Széchenyi Fejlesztési Terv
Az 1999–2002 között érvényesülő Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Terv eredményein felbuzdulva döntött a kormány az Új Széchenyi Fejlesztési Terv beindítása mellett, amelynek középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a gazdasági növekedés feltételeinek...Tovább olvasomEMS hitelességi elmélet
Az 1970-es évek magas inflációjának európai tapasztalata egy újabb célt fogalmazott meg, amit az EMS (European Monetary System – Európai Pénzügyi Rendszer) teljesített. Azzal, hogy valutáik árfolyamát a német márkához...Tovább olvasomállamháztartási számvitel
Az államháztartás speciális számviteli szabályait a 4/2013. (I. 11.) Korm.rendelet szabja meg 2014. január 1-jétől. Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. A költségvetési számvitel a...Tovább olvasomvalutaárfolyam
A lebegő árfolyamok rendszer elméletileg legalábbis elősegíti bizonyos típusú gazdasági változásokhoz való, relatíve fájdalommentes alkalmazkodást. Ilyen változás például a külföldi infláció.A Bretton Woods-i rendszerben az exportkereslet tartós csökkenése, az ún....Tovább olvasomeuró övezet
1999. január 1-jén az Európai Unió (EU) 11 tagországa közös valutát vezetett be, az eurót. Európa néhány évvel korábban még elképzelhetetlenül merésznek tartott kísérlete a Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic...Tovább olvasompénzügyi korrekciós mechanizmusok(EU)
A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések elsődleges célja annak biztosítása, hogy az uniós költségvetésből csakis a jogi keretnek megfelelő kiadásokat finanszírozzák. A megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok felelnek azért, hogy...Tovább olvasomsaját forrás (EU)
Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai, amelyeket az EU megbízásából a tagállamok szednek be és továbbítanak az EU költségvetésébe. A saját források három...Tovább olvasomköltségvetési törvény
A költségvetési törvény alapvetően négy szerkezeti egységre tagozódik – a nagyobb egységtől a kisebb egységek felé, mint egy fa: a törzstől, a nagy ágtól a gallyig és azon a levélig...Tovább olvasomköltségvetési terv
A döntés-előkészítő szakaszban az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Kijelöli ennek keretében az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti...Tovább olvasomköltségvetési konszolidáció
A központi költségvetés konszolidációját 2010-től a közteherviselés kiszélesítésével, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának centralizációjával és az állami közszolgáltatások körének újragondolásával indította el az új kormány. A munkaerőpiacot egyrészt kitágította, közmunkaprogramokat indított, másrészt...Tovább olvasompénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (Pti.) hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt...Tovább olvasomelkülönített pénzügyi alapok
Az elkülönített állami pénzalapok a magyar államháztartás központi alrendszeren belül működnek, ami a rendszer hatékonyságát és átláthatóságát biztosítja. Elkülönített állami pénzalapot törvény hozhat létre, közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő...Tovább olvasomállamháztartás
Az államháztartás közgazdasági értelemben közfeladatok ellátását finanszírozó és ehhez centralizációt végrehajtó gazdálkodási rendszer. A közgazdasági értelmezés nem pontos, nem ad felvilágosítást arról, hogy mit tekintünk közfeladatnak, illetve milyen szervezetek tartoznak...Tovább olvasom