Széll Kálmán terv
Magyarország a külföld felé leginkább eladósodott országok közé tartozik. A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Csökkenteni kell az államadósság szintjét. Mindezt úgy, hogy tartósan finanszírozható legyen a költségvetés, megakadályozva az államadósság újratermelődését. A Széll Kálmán Terv közvetlenül hat az államháztartás szerkezetére, kiadásaira, a másik oldalon pedig a lakosság és a vállalkozások életére gyakorol kedvező hatást, hiszen a megtermelt jövedelmek egyre nagyobb részét az eredeti jövedelemtulajdonosoknál hagyja. Növekedésbarát fiskális konszolidáció, a banki hitelezés aktivitásának, illetve biztonságának helyreállítása, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség fékezése és az államigazgatás, a közszolgáltatások korszerűsítése, állnak a Széll Kálmán Terv középpontjában.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (312 - 314. oldal)
Szerző:
Relációk
társadalombiztosítási konszolidáció
A magyar államháztartás konszolidációjának kiemelt területe a nyugdíjbiztosítási alrendszer átalakítása volt Fenntarthatóságának és biztonságos finanszírozhatóságának megteremtése érdekében. Legyen önfenntartó és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát, a jelenlegi és jövőbeni...Tovább olvasomköltségvetési terv
A döntés-előkészítő szakaszban az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Kijelöli ennek keretében az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti...Tovább olvasomeurópai valutareform
Az európai monetáris integráció folyamatát az európai vezetők 1969. decemberi hágai találkozója indította el. Pierre Wernert, Luxemburg miniszterelnökét és pénzügyminiszterét nevezték ki annak a bizottságnak a vezetőjévé, amely konkrét lépéseket...Tovább olvasomhitelminősítő intézet
A hitelminősítők – Standard and Poor’s, Fitch Rating, Moody’s – az adott állam (szuverén) hiteltörlesztési képességéről valamint hajlandóságáról, vagyis kockázatosságáról alkotnak véleményt. Ehhez a hiteltörlesztési kockázatosságot befolyásoló reálgazdasági, pénzügyi, intézményi...Tovább olvasomMagyar Államkincstár szervezete
A Magyar Államkincstár 1996. január 1-én alakult meg. 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint államadósság kezelés) három szervezet alkotta. 2003. június 30-tól a...Tovább olvasomsegélyezési típusú rendszerek
A szociális segélyezés fogalma a szociális biztonságon kívüli, alapvetően a szükséghelyzetben lévők részére odaítélt segélyeket és a szociális szolgáltatásokat foglalja magában. Pénzbeli támogatás az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély...Tovább olvasomEurópai Központi Bank(EKB)
Noha az euróövezeten belül az EKB és a nemzeti központi bankok is bocsáthatnak ki bankjegyeket, azok kibocsátását ténylegesen csak az EKB engedélyezheti. A tagállamok érméket bocsáthatnak ki az EKB által...Tovább olvasomrezsicsökkentés
A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul...Tovább olvasomköltségvetés
Az államháztartás mindkét alrendszerében a gazdálkodás alapját a költségvetés képezi. A költségvetés a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok)....Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomállamadósság kezelés
Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó kiadások (tőketörlesztés, kamatfizetés, a kettő együtt adósságszolgálat) a hitelfelvétel feltételei szerint meghatározottak, és jelentősen befolyásolják a többi közfunkcióra fordítható kiadás mértékét. Napjaink kormányzati pénzügyi politikájának kiemelt...Tovább olvasomköltségvetési konszolidáció
A központi költségvetés konszolidációját 2010-től a közteherviselés kiszélesítésével, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának centralizációjával és az állami közszolgáltatások körének újragondolásával indította el az új kormány. A munkaerőpiacot egyrészt kitágította, közmunkaprogramokat indított, másrészt...Tovább olvasommagyar egészségügyi állapot
A magyar népegészségügyi helyzet drámai. A Magyarországon élő emberek jelenleg is szomorú egészségügyi állapotát igazolják azok a kimagasló halálozási ráták, amelyeket a daganatos és a szív-érrendszeri betegségek esetében tapasztaltunk. Az...Tovább olvasomÁllamadósság Kezelő Központ
Magyarországon a felhalmozódott államadósságot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kezeli. Az ÁKK Zrt. jogállásáról, feladatairól részletesen a Stabilitási törvény rendelkezik. Az ÁKK Zrt. kizárólagos állami tulajdonban levő egyszemélyes részvénytársaságként...Tovább olvasomáltalános forgalmi adó
A magyar adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak döntő hányadát az általános forgalmi adó törvény (2007. évi CXXVII. törvény) betartásának ellenőrzése teszi ki. A törvény célja az árutermelő piacgazdaság forgalmi tételeinek versenysemleges módon...Tovább olvasombiztosítás típusú modellek
Biztosítási típusú rendszerek: ebben a rendszerben az érintett személyek különleges hozzájárulásuk folytán kapnak a kockázati eset bekövetkezésekor bizonyos szolgáltatásokat, függetlenül a személyes rászorultságuktól. Jellemzői: – védelemben csak azok a személyek...Tovább olvasomköltségvetési bevételek
A központi költségvetés összes – államháztartáson belüli pénzmozgásokat (halmozódásokat) is tartalmazó – bevételének döntő hányadát (70–75%-át) jelenleg is az adójellegű bevételek adják. A legnagyobb súlyt a termékek és szolgáltatások után...Tovább olvasomállamháztartási kontrollok rendszere
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) az államháztartás egyensúlya és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit teremti meg, szervesen illeszkedve az Alaptörvény Közpénzek fejezetéhez. Az Államháztartási Törvény...Tovább olvasomköltségvetési rugalmassági eszközök(EU)
A többéves programok szerint az uniós politikák finanszírozására tervezett kiadásokon felül az uniós költségvetésen belül egyes pénzügyi eszközök a váratlan válsághelyzetekre való válaszadás céljából vannak fenntartva. Ezek a külön rugalmassági...Tovább olvasomelkülönített pénzügyi alapok
Az elkülönített állami pénzalapok a magyar államháztartás központi alrendszeren belül működnek, ami a rendszer hatékonyságát és átláthatóságát biztosítja. Elkülönített állami pénzalapot törvény hozhat létre, közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő...Tovább olvasom