Wim Kok jelentés
A gazdasági növekedés 2000 óta lelassult, és a munkaerőpiaci folyamatok lendületes javulásának trendje is megtört. Ezért a brüsszeli Európai Tanács 2003 márciusában felkérte az Európai Bizottságot, hogy egy speciá-lis munkacsoportot hozzon létre annak megvizsgálására, vajon mennyire megalapozottak azok az aggályok, amelyek szerint a tagállamok(a régiek, de főleg az újonnan csatlakozók) nem képesek eredményesen megbirkózni az előttük álló kihívásokkal. A Tanács kezdeményezésére felállított foglalkoz-tatási munkacsoport (Employment Taskforce) vezetésével Wim Kok volt holland miniszterelnököt bízták meg, aki neves elméleti és gyakorlati szak-emberekből állította össze csapatát. Jelentésük 2003 novemberére készült el.
Tudományterület:
Forrás:
Frey Mária: Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 2004. http://econ.core.hu/doc/mt/2004/hun/Frey_I.pdf Letöltve: 2017. május 15.
Szerző:
Relációk
mediterrán modell
A mediterrán modellbe olyan országok tartoznak, dél-európai országok, amelyekben a jóléti állam koncepciója később, csak a hetvenes és nyolcvanas években kezdett gyökeret verni. Az idetartozó országokra a szociális kiadások alacsony...Tovább olvasomadózási törvény
Az adózás rendjéről szóló törvény célja az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az adózó és az adóhatóság az adózás rendjéről...Tovább olvasomjegybanki célok
A magyar jegybank a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő, 2007-től érvényes középtávú inflációs célt. Az MNB inflációs célja illeszkedik az inflációs célkövetés nemzetközi gyakorlatához,...Tovább olvasomnyugdíjrendszer fenntarthatóság
A magyar lakosság folyamatosan elöregedik. A keresők és a nyugdíjasok aránya kedvezőtlenül változik. A magyar társadalomban a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, 1990-ben még a teljes népesség 24,9 %-a, 2010-ben...Tovább olvasomállamháztartási bevétel
Az államháztartás valamennyi költségvetési bevétele közbevételnek minősül, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől (azaz, hogy mely természetes vagy jogi személy fizeti be) és jogcímétől. A közbevételeket alapvetően a közbevétel alapjául szolgáló...Tovább olvasomköltségvetési (fő)felügyelő
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 46/A. § szerint a költségvetési fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának a...Tovább olvasomállamháztartási alapelvek
Egy demokratikus társadalomban alapvető követelmény, hogy az állam a közpénzeket valóban közfeladatok ellátására fordítsa, azokkal hatékonyan és átlátható módon gazdálkodjon. E cél megvalósításához arra van szükség, hogy az államháztartás rendszerében...Tovább olvasomszociális biztonság
A szociális biztonság megteremtése érdekében az egyes országok több különféle intézményt, ellátást, támogatást és intézkedést alkalmaznak világszerte ezek közül kiemelkednek a · társadalombiztosítás, ahol az emberek egy biztosítási program keretében...Tovább olvasomzárszámadás
A központi költségvetési alrendszerben a költségvetési törvény végrehajtása a zárszámadásban, a zárszámadási törvényjavaslatban, illetve annak elfogadásában ölt testet. A zárszámadási törvényjavaslatot az országgyűlés emeli törvényi rangra. A törvényjavaslatot azonban az...Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomMNB – államháztartás
Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot – figyelembe véve a...Tovább olvasomInteligens és inkluzív növekedés
Intelligens és inkluzív növekedés: a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén;...Tovább olvasomállamháztartási ellenőrzési rendszer
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) értelmében az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás kialakítása. Az államháztartási kontroll kiterjed...Tovább olvasomközösségi döntések
A modern közgazdaságtan értelmezésében három terület foglalkozik a közszektorral: a) közösségi döntések elmélete (public choice theory) – ezen irányzat szerint a kormányzati szektor szereplői is piaci szereplőkhöz hasonlóan viselkednek, cselekvéseikben,...Tovább olvasomnemzetgazdaság
A nemzetgazdaság fogalma: A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait. A gazdaság állapot és...Tovább olvasomvárományfedezeti rendszer
A tőkefedezeti és a várományfedezeti rendszer között sok közös vonás figyelhető meg, a legszembetűnőbb az, hogy mindkét rendszer tartalékot gyűjt és tőkefelhalmozásra törekszik. Ugyanakkor a két rendszer között jelentős különbségek...Tovább olvasomunortodoxiák
A magyar kormány túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülési nehézsége a 2010 nyara óta alkalmazott unortodox gazdaságpolitikája miatt állt elő. Az Európai Unió fenntartásait a Magyarországon közel negyed évszázada alkalmazott neoliberális piacgazdasági modelltől...Tovább olvasomközpénzügyi kontroll
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) értelmében a Számvevőszéknek joga van rálátni minden közpénzköltésre, de természetesen nem az ÁSZ az államháztartás ellenőrzésének egyetlen szerve. A közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon egy...Tovább olvasomkötelező jegybanki tartalék
a) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél....Tovább olvasomSzéll Kálmán terv
Magyarország a külföld felé leginkább eladósodott országok közé tartozik. A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Csökkenteni kell az államadósság szintjét. Mindezt úgy, hogy tartósan finanszírozható legyen a költségvetés,...Tovább olvasom