önkormányzatok költségvetése
A helyi önkormányzatok költségvetését önkormányzati rendeletben kell szabályozni. A helyi önkormányzatok költségvetéséből kell finanszírozni mindazon feladatokat, amelyek ellátását az önkormányzati törvény vagy más törvények kötelezően helyi önkormányzati hatáskörbe utalnak, vagy amelyek az önkormányzatok önként vállalt feladataiként jelentkeznek. A helyi önkormányzatok költségvetéséről szóló önkormányzati költségvetési rendeletben a helyi önkormányzati költségvetési szervek címeket alkotnak. Azonos tevékenységi profillal rendelkező költségvetési szervek együttesen is alkothatnak költségvetési címet. A költségvetési szervekhez nem rendelt bevételeket és kiadásokat szintén címekre kell bontani.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (29. oldal)
Szerző:
Relációk
zárszámadás
A központi költségvetési alrendszerben a költségvetési törvény végrehajtása a zárszámadásban, a zárszámadási törvényjavaslatban, illetve annak elfogadásában ölt testet. A zárszámadási törvényjavaslatot az országgyűlés emeli törvényi rangra. A törvényjavaslatot azonban az...Tovább olvasommediterrán modell
A mediterrán modellbe olyan országok tartoznak, dél-európai országok, amelyekben a jóléti állam koncepciója később, csak a hetvenes és nyolcvanas években kezdett gyökeret verni. Az idetartozó országokra a szociális kiadások alacsony...Tovább olvasommagyar egészségügyi állapot
A magyar népegészségügyi helyzet drámai. A Magyarországon élő emberek jelenleg is szomorú egészségügyi állapotát igazolják azok a kimagasló halálozási ráták, amelyeket a daganatos és a szív-érrendszeri betegségek esetében tapasztaltunk. Az...Tovább olvasomnyugdíjrendszer fenntarthatóság
A magyar lakosság folyamatosan elöregedik. A keresők és a nyugdíjasok aránya kedvezőtlenül változik. A magyar társadalomban a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, 1990-ben még a teljes népesség 24,9 %-a, 2010-ben...Tovább olvasomkötelező jegybanki tartalék
a) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél....Tovább olvasomSemmelweis Terv
A 2010 tavaszán megalakult új Magyar Kormány kormányprogramjának egy teljes fejezetet szánt az egészségügy újjászervezésének „Itt az ideje, hogy megmentsük az egészségügyet”. Az ebben foglaltaknak megfelelően az egészségügyi ellátás újjászervezésének...Tovább olvasomönkormányzatok finanszírozása
A helyi önkormányzatok nem tartoznak a kötelezően a Kincstárnál számlát vezetők körébe. Az önkormányzat joga a hatályos közbeszerzési és pályázati eljárás eredményeként a számlát vezető hitelintézetet kiválasztani. A folyamatos feladatellátáshoz...Tovább olvasomkincstári gazdálkodás
Az Államkincstár nettó-finanszírozást végez, melynek eredményeként jelentős államháztartási megtakarítás keletkezik, és hatékonyabbá válik a készpénzgazdálkodás. Az államháztartási bevételek hatékony elosztására törekedve centralizált és teljesítést követő, vagyis az előirányzatoknak megfelelő mértékű...Tovább olvasomköltségvetési konszolidáció
A központi költségvetés konszolidációját 2010-től a közteherviselés kiszélesítésével, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának centralizációjával és az állami közszolgáltatások körének újragondolásával indította el az új kormány. A munkaerőpiacot egyrészt kitágította, közmunkaprogramokat indított, másrészt...Tovább olvasomközpénzügyi értékelvek
Az egyház társadalmi tanítása interdiszciplináris megközelítést foglal magába, szintézist kér a hit, a metafizika, a teológia és a tudományterületek között. A Caritas in veritate című pápai enciklika rámutat, hogy a...Tovább olvasomállamháztartás
Az államháztartás közgazdasági értelemben közfeladatok ellátását finanszírozó és ehhez centralizációt végrehajtó gazdálkodási rendszer. A közgazdasági értelmezés nem pontos, nem ad felvilágosítást arról, hogy mit tekintünk közfeladatnak, illetve milyen szervezetek tartoznak...Tovább olvasomtúlzott deficit eljárás
Amennyiben egy tagállamban a költségvetési hiány a megengedett küszöbértékét meghaladja, uniós szinten úgynevezett túlzottdeficit-eljárás indulhat (Excessive Deficit Procedure, EDP). Az eljárás több lépést foglal magában. Az Unió szankciókat is alkalmazhat...Tovább olvasombankunió
A bankunió a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) és a belső piac lényeges kiegészítő eleme, amely egyesíti a felelősséget a felügyelettel, a szanálással és az európai uniós szintű finanszírozással, továbbá...Tovább olvasomMNB pénzforgalmi-felvigyázási jogköre
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki, elnöke meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását. Az MNB engedélye...Tovább olvasomeurópai pénzügyi felügyeletek
A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (PFER) mikro- és makroprudenciális hatóságok decentralizált, többrétegű rendszereként hozták létre annak érdekében, hogy következetes és egységes pénzügyi felügyeletet biztosítsanak az Unióban. Az európai szintű mikroprudenciális...Tovább olvasomállami támogatások
A helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetében jelentős szerepet töltenek be az állami támogatások, amelyek ugyanakkor a forrásszerkezet legkevésbé autonóm elemét jelentik, és még olyan helyi kötődést sem fedezhetünk fel bennük, mint...Tovább olvasomZöldgazdaság Fejlesztési Program
Az Európai Unió tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra a zöldgazdaság területén. Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett...Tovább olvasommagyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága
A magyar lakosság folyamatosan elöregedik. A keresők és a nyugdíjasok aránya kedvezőtlenül változik. A magyar társadalomban a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, 1990-ben még a teljes népesség 24,9 %-a, 2010-ben...Tovább olvasommagyar nyugdíjrendszer reformja
A nyugdíjrendszer 1997-es reformjának elsődleges célja a magyar nyugdíjrendszer fokozatos, részleges feltőkésítése volt, amit a nyugdíjjárulékok egy részének egy újonnan létrehozottintézménytípusba, a magán nyugdíjpénztárakba történő első körben önkéntes, majd a...Tovább olvasomÁllamadósság Kezelő Központ
Magyarországon a felhalmozódott államadósságot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kezeli. Az ÁKK Zrt. jogállásáról, feladatairól részletesen a Stabilitási törvény rendelkezik. Az ÁKK Zrt. kizárólagos állami tulajdonban levő egyszemélyes részvénytársaságként...Tovább olvasom