biztosítás típusú modellek
Biztosítási típusú rendszerek: ebben a rendszerben az érintett személyek különleges hozzájárulásuk folytán kapnak a kockázati eset bekövetkezésekor bizonyos szolgáltatásokat, függetlenül a személyes rászorultságuktól. Jellemzői: – védelemben csak azok a személyek részesülnek, akik az ezzel járó terheket is viselik, – az ellátások folyósítása az előre meghatározott kockázati esemény bekövetkezésekor jogi úton is kikényszeríthető, – az alapokba bevont összegeknek a nagysága általában a dolgozó jövedelméhez igazodik, – az ellátás mértéke is a kieső jövedelem nagyságához igazodik.
Tudományterület:
Forrás:
Fabók András – Prugberger Tamás: Társadalombiztosítási jog. Egyetemi jegyzet. Szent István Társulat az
Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 2007. 20. oldal
Szerző:
Relációk
társadalombiztosítási egyéni számla
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/A. §-a alapján bevezetésre került a társadalombiztosítási egyéni számla, amelynek a tartalmát a hivatkozott rendelkezés határozza meg. A társadalombiztosítási...Tovább olvasomfoglalkoztatási program
Az Új Széchenyi Fejlesztési Terv keretében a Foglalkoztatási Program elsődleges célja az lett, hogy a potenciális munkavállalók felkészítésével, az elhelyezkedésüket segítő és ösztönző támogatásokkal megkönnyítse, hogy az Új Széchenyi Terv...Tovább olvasomeurópai monetáris politika
A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) az EKB-ból és valamennyi uniós tagállam nemzeti központi bankjából áll. A KBER elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása. Az EKB Kormányzótanácsa az elsődleges cél elérése...Tovább olvasomtársadalombiztosítási konszolidáció
A magyar államháztartás konszolidációjának kiemelt területe a nyugdíjbiztosítási alrendszer átalakítása volt Fenntarthatóságának és biztonságos finanszírozhatóságának megteremtése érdekében. Legyen önfenntartó és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát, a jelenlegi és jövőbeni...Tovább olvasomkötelező magánnyugdíjpénztár
Magyarországon 1998. január 1-jétől kialakított struktúrában, a vegyes rendszerbe belépett biztosítottak jövedelme utáni nyugdíjbiztosítási járulék megosztásra került. A járulék egy része már nem a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe került...Tovább olvasommediterrán modell
A mediterrán modellbe olyan országok tartoznak, dél-európai országok, amelyekben a jóléti állam koncepciója később, csak a hetvenes és nyolcvanas években kezdett gyökeret verni. Az idetartozó országokra a szociális kiadások alacsony...Tovább olvasomtársasági adó és osztalékadó
Az államháztartási bevételek társasági adón keresztüli gyarapítását, illetve a vállalkozások működési feltételeinek elősegítését szabályozza az országgyűlés a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénnyel. Magyarországon a jövedelem- és...Tovább olvasomNemzeti Korrupcióellenes Program
A Nemzeti Korrupcióellenes Program lefekteti a korrupció elleni kormányzati cselekvés főbb alapelveit, a cselekvési irányok meghatározásához szükséges elvi-módszertani alapokat, kitűzi az általános célokat és kitér a kapcsolódási, lehatárolási kérdésekre. A...Tovább olvasomszociális segélyezés
A szociális segélyezés fogalma a szociális biztonságon kívüli, alapvetően a szükséghelyzetben lévők részére odaítélt segélyeket és a szociális szolgáltatásokat foglalja magában. Pénzbeli támogatás az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély...Tovább olvasomköltségvetési kiadások
A legnagyobb kiadási tételt jelenleg a költségvetési szervek közhatalmi és közszolgáltatási kiadásai, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentik (kb. 20–20%). A TB alapok és az önkormányzatoknak juttatott források...Tovább olvasomnemzetgazdaság
A nemzetgazdaság fogalma: A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait. A gazdaság állapot és...Tovább olvasomchilei nyugdíj modell
Chile volt az első ország, amely radikálisan szakított a bismarcki örökséggel és ezért a nyugdíjrendszer átfogó reformját nemzetközileg is nagy érdeklődés övezte. A Világbank 1994-es jelentése már követendő példának állította...Tovább olvasomnyilvánosság elve
A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás egyfajta „társadalmi” ellenőrizhetőségét biztosítja. Érvényre jutását számos jogi norma szolgálja. Magyarország Alaptörvénye a következőképpen fogalmazza meg a nyilvánosság elvét: „A közpénzekkel gazdálkodó minden...Tovább olvasomBretton Woods-i rendszer
Az aranydeviza-standard koherens rendszeréhez a II. világháború lezárása utáni erőviszonyok teremtették meg a feltételeket. Ezt nevezzük Bretton Woods-i rendszernek, amely 1945–1971 között működött. A rendszer az aranyalapú pénzrendszerhez való visszatérés...Tovább olvasomKöltségvetési szerv átalakítása
Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az...Tovább olvasomközösségi döntések
A modern közgazdaságtan értelmezésében három terület foglalkozik a közszektorral: a) közösségi döntések elmélete (public choice theory) – ezen irányzat szerint a kormányzati szektor szereplői is piaci szereplőkhöz hasonlóan viselkednek, cselekvéseikben,...Tovább olvasomNemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció
Az Alaptörvény XIX. cikkének (4) bekezdése értelmében Magyarország az időskori megélhetést a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer megalkotásával biztosítja. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció az Alaptörvény e szabályára fog épülni....Tovább olvasommagyar adóhatóság
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Állam adóztatási szervezete. 2011. január 1-jén hozták létre, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával. Működését, jogköreit a...Tovább olvasomárfolyamrendszer
Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt....Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos...Tovább olvasom