Inteligens és inkluzív növekedés
Intelligens és inkluzív növekedés: a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén; a szociális politika; a vállalkozások fejlesztése stb.b) Gazdasági, társadalmi és területi kohézió: a regionális politikát fedi le, amelynek célja a legkevésbé fejlett uniós országok és régiók felzárkózásának támogatása, valamennyi régió versenyképességének fokozása, valamint a régiók közötti együttműködés fejlesztése.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CXCIX törvény a közszolgálati tisztviselőkről 17-20.§ György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015.37-40.o.
Szerző:
Relációk
számlavezetés (MNB)
A kincstári kör fizetési számlái – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a kincstárnál vezethetők. A kincstári körbe tartozók pénzeszközei a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kamatozó Kincstári Egységes Számlán (KESZ) központosulnak,...Tovább olvasomköltségvetési törvény
A költségvetési törvény alapvetően négy szerkezeti egységre tagozódik – a nagyobb egységtől a kisebb egységek felé, mint egy fa: a törzstől, a nagy ágtól a gallyig és azon a levélig...Tovább olvasomközponti bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Az MNB elsődleges célja az...Tovább olvasomtervezési és elszámolási alapelvek
A tervezés és elszámolás közös szabályai közül a legfontosabbak:a) a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve szerint az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást költségvetés alapján kell folytatni. b) a programozás elve,...Tovább olvasompénzügyi korrekciós mechanizmusok(EU)
A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések elsődleges célja annak biztosítása, hogy az uniós költségvetésből csakis a jogi keretnek megfelelő kiadásokat finanszírozzák. A megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok felelnek azért, hogy...Tovább olvasomgazdálkodás (nemzeti vagyon)
A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon a) rendeltetésének megfelelő, b) az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, c) elsődlegesen a...Tovább olvasomjegybanki információs rendszer
A jegybank feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikáinak összeállítását...Tovább olvasomtársadalombiztosítási egyéni számla
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/A. §-a alapján bevezetésre került a társadalombiztosítási egyéni számla, amelynek a tartalmát a hivatkozott rendelkezés határozza meg. A társadalombiztosítási...Tovább olvasomZöldgazdaság Fejlesztési Program
Az Európai Unió tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra a zöldgazdaság területén. Az EU energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett...Tovább olvasomellenjegyzés
A kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzés után történhet. Ellenjegyzés nélkül a kötelezettségvállalás érvénytelen. Az ellenjegyzés egy előzetes ellenőrzési folyamat, melynek során meg kell vizsgálni, hogy szabad költségvetési előirányzat biztosítja-e a...Tovább olvasomEurópai Központi Bank(EKB)
Noha az euróövezeten belül az EKB és a nemzeti központi bankok is bocsáthatnak ki bankjegyeket, azok kibocsátását ténylegesen csak az EKB engedélyezheti. A tagállamok érméket bocsáthatnak ki az EKB által...Tovább olvasomjegybanki célok
A magyar jegybank a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő, 2007-től érvényes középtávú inflációs célt. Az MNB inflációs célja illeszkedik az inflációs célkövetés nemzetközi gyakorlatához,...Tovább olvasomköltségvetési szervek tevékenysége
A költségvetési szerv a) alaptevékenysége: amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, ideértve a rendelkezésére álló kapacitások szakmai alapfeladata ellátására történő...Tovább olvasomköltségvetési terv
A döntés-előkészítő szakaszban az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Kijelöli ennek keretében az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti...Tovább olvasomköltségvetési kiadások
A legnagyobb kiadási tételt jelenleg a költségvetési szervek közhatalmi és közszolgáltatási kiadásai, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentik (kb. 20–20%). A TB alapok és az önkormányzatoknak juttatott források...Tovább olvasomNemzeti Korrupcióellenes Program
A Nemzeti Korrupcióellenes Program lefekteti a korrupció elleni kormányzati cselekvés főbb alapelveit, a cselekvési irányok meghatározásához szükséges elvi-módszertani alapokat, kitűzi az általános célokat és kitér a kapcsolódási, lehatárolási kérdésekre. A...Tovább olvasomészaki jóléti modell
Az északi modellbe tartozó országok (Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország) költik a legtöbbet évente szociális kiadásokra a GDP-jük több mint 30 százalékát. Fő jellemzője az univerzális, alanyi jogon járó ellátások. Emiatt...Tovább olvasomegy és több mandátumos rendszerek
A Fed az inflációs célkövetéstől eltérő keretben, az ún. kettős mandátum alapján akítja a monetáris politikát. Az amerikai jegy-banktörvény 1977-es kiegészítése három célt jelölt ki a Fed számára: a teljes...Tovább olvasomállami támogatások
A helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetében jelentős szerepet töltenek be az állami támogatások, amelyek ugyanakkor a forrásszerkezet legkevésbé autonóm elemét jelentik, és még olyan helyi kötődést sem fedezhetünk fel bennük, mint...Tovább olvasomköltségvetési ciklus
A költségvetési törvény előkészítésének, elfogadásának és végrehajtásának folyamata, az úgynevezett költségvetési ciklus négy fázisra tagolódik: a) a döntés-előkészítő szakasz, amely a költségvetési évet megelőző évben zajlik le; b) a döntési...Tovább olvasom