jogalkotás
A jog keletkezésének egyik formája, mindazoknak a hivatalos és jogilag szabályozott műveleteknek és módszereknek az összessége, amelyeknek végeredménye egy hatályos jogszabály, jogi norma. A jogalkotás egymást követő műveletekből és egymáshoz illeszthető módszerekből áll. A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek az általános és absztrakt szabályok formájában megfogalmazódó jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége. A jogalkotás jellemzői: meghatározott jogi rendben jön létre a jogszabály (eljárási szabályok szerint); tudatosan létrehozott jogi normákról van szó; előre történik a szabályozás (jövőre nézve); általánosan megfogalmazott, absztrakt jogi normák; a társadalom széles körére vonatkozik (érvényesség); körültekintő szakmai előkészítést igényel; alkalmas az uralkodó csoportok érdekeinek (összeegyeztetett kifejezésére); stabil, ámde rugalmatlan szabályozás alakul ki; meghatározott formában és elnevezéssel jelenik meg.
Tudományterület:
Forrás:
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
Tamás András: Legistica, A jogalkotástan vázlata. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2013 186-188. o.
Szerző:
Relációk
jogalkotás
A jog keletkezésének egyik formája, mindazoknak a hivatalos és jogilag szabályozott műveleteknek és módszereknek az összessége, amelyeknek végeredménye egy hatályos jogszabály, jogi norma. A jogalkotás egymást követő műveletekből és egymáshoz...Tovább olvasom ...jogviszony
A jogalanyok jogosultságainak és jogi kötelezettségeinek konkrét kölcsönös, jog által szabályozott viszonya. A jogviszony három eleme: az alanya, tárgy és tartalma. A jogviszonyalanyai a jogalanyok, jogképességgel rendelkező természetes és jogi...Tovább olvasom ...materiális jogforrás
A jogalkotásra jogosult állami szervek. Az Alaptörvény értelmében a Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a miniszterelnök, a miniszter, az önálló szabályozó...Tovább olvasom ...szakhatóság
Olyan közigazgatási hatóság, amelynek előzetes hozzájárulása nélkül közigazgatási első fokú hatósági határozat nem hozható meg (kvázi osztott hatáskör). Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy...Tovább olvasom ...hatósági szerződés
A határozatot helyettesítő megállapodás az ügyfél és a hatóság között. Nem a hatóság egyoldalú döntése, hanem a hatóság és az ügyfél között létrejött megállapodás. Ha jogszabály lehetővé teszi, az elsőfokú...Tovább olvasom ...anyagi felelősség
A felelősség, mint helytállási kötelezettség azon formája, amely esetében a kár megtérítése pénzben történik. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti; a...Tovább olvasom ...kivett eljárások
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó, sajátos eljárások, amelykre elkülönült ágazati jogi szabályozás voantkozik. A Ket. hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási...Tovább olvasom ...szabad bizonyítás elve
A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Ha a tényállást tisztázáshoz nem elegendőek a rendelkezésre...Tovább olvasom ...kormánykabinet
A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre. A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek....Tovább olvasom ...értesítés
A hatóság írásbeli tájékoztatása valamilyen eljárási cselekményről azzal, hogy a megjelenés nem kötelező. Azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél gyakorolni tudja eljárási jogait. Ha a hatóság nem tartja szükségesnek...Tovább olvasom ...kérelem elutasítása
A hatóság a kérelmet végzéssel, érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha az eljárásra nincs joghatósága, hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, a kérelem nyilvánvalóan...Tovább olvasom ...Magyar Közlöny
Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni,...Tovább olvasom ...közmeghallgatás
A hatóság közmeghallgatást tart, ha ezt jogszabály előírja, az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt közérdekű szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy a hatóság...Tovább olvasom ...hirdetmény (jog)
1. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve, hogy az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a jogutód nem ismert, az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat,...Tovább olvasom ...cselekmény végrehajtása
Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, feljogosíthatja a jogosultat,...Tovább olvasom ...áttétel (közig.)
Ha a jogalkalmazó szerv megállapítja, hogy az adott ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az ügyet átteszi bíróságok esetében az ügyben eljárni jogosult fórumhoz, a közigazgatási szerv pedig a hatáskörrel...Tovább olvasom ...hatósági döntés
A hatósági döntés mint jogi tény jogviszonyokat keletkeztet, módosít, megszüntet. A hatóság az eljárása során, eljárási jogviszony alapján adja ki. A hatósági döntés az anyagi joghatás szempontjából lehet érdemi vagy...Tovább olvasom ...közintézet
Alapvetően humán közszolgáltatásokat biztosító közjogi személy, költségvetési szerv. Szolgáltatásai fő szabályként ingyenesen vagy az ügyfél által közvetett módon, de általában nem piaci áron finanszírozva vehetők igénybe. A közintézetet valamely közigazgatási...Tovább olvasom ...bizonyíték
A bizonyítás eszközei ténybeli adatok, vagyis a tényekre vonatkozó információk hordozói. A közvetlen bizonyíték a bizonyítandó tényre vonatkozó adatokat (információkat) tartalmaz, a közvetett bizonyítékokból viszont olyan kapcsolatos (kisegítő) tény (indicium)...Tovább olvasom ...jogszabály formai tagolása
A jogszabályt az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A jogszabály formai tagolása a szerkezeti egységek mentén történik. Jogszabályban alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül...Tovább olvasom ...