Közös agrárpolitika
Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra a mezőgazdasági termelésre, vidékfejlesztésre, birtokpolitikára, állat-növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok. Ezeken a szakmai területeken az Európai Unió elsősorban irányelveket alkot, amelyek tartalmi előírásait a tagállamoknak a nemzeti jogalkotásuk során kell érvényesíteniük. A KAP céljai (1) a mezőgazdasági tevékenység termelékenységének növelése/műszaki fejlesztése, a termelési tényezők lehető legjobb felhasználásával. (2) Az agrárpiac stabilitása piacvédelmi intézkedésekkel, (3) az élelmiszer-ellátás biztosítása önellátásra való berendezkedés illetve a piac zárttá tételével, (4) a fogyasztói igények méltányos áron való kiegyenlítése, (5) a mezőgazdaságból élő lakosság megfelelő életszínvonalának elérése. A Közös Agrárpolitika két pillérének a pénzügyi forrása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
kontingens
A kontingens szó a kereskedelemben az kivitt és behozott árukra vonatkozó megszabott keretet, engedélyezett létszámot vagy mennyiséget, keretszámot jelenti. Olyan, a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni, vagy...Tovább olvasomgazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele...Tovább olvasomhatósági szerződés
A hatósági szerződés olyan közigazgatás jogi eszköz, közigazgatási szerződés, amit a közigazgatási hatósági eljárás során a közigazgatási hatóság és az ügyfél kötnek valamely közérdekű hatósági ügy rendezése érdekében. Amennyiben a...Tovább olvasomKözösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer
Az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott adatbázisa (angol mozaikszóval: RAPEX) Jelenleg harmincegy ország piacfelügyeleti hatóságától érkeznek információk a rendszerbe. Az Európai Unió valamennyi tagállama valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia...Tovább olvasomrészmunkaidős foglalkoztatás
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A részmunkaidős foglalkoztatás elsősorban azon munkavállalók számára jelenthet megfelelő...Tovább olvasomversenyfelügyeleti eljárás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó...Tovább olvasomutazásközvetítői tevékenység
Olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötését végzi. A kereskedelmi törvény értelmében az utazásközvetítői tevékenység kereskedelmi jellegű turisztikai...Tovább olvasomfogyasztói jogvita
A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés...Tovább olvasommakroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet egyik formája a mikroprudenciális felügyelet mellett. Célja a rendszerszintű pénzügyi kockázatok megelőzése,a potenciális és kialkult kockázatok feltárása, kockázatelemzés ,és ha szükséges, szabályozói lépések megtétele. Rendszerszintű pénzügyi kockázatnak...Tovább olvasomárubemutató
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés jellemzően a vállalkozás üzlethelyiségén kívül tartott értékesítési célú előadás, esemény, amely kiskereskedelmi tevékenységnek minősül, így a kereskedelemről szóló joganyag szabályozza. A speciális kereskedelmi forma során a...Tovább olvasompasszív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét két nagy csoportra bonthatjuk: aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Az állam munkanélkülieket pénzbeli és természetbeni juttatások révén segélyezheti. Az álláskeresők minimális ellátását szolgálják az álláskeresés időszakában ,ameddig...Tovább olvasomjótállás
A vásárlás után a termékkel kapcsolatos minőségi garanciák érvényesítésének egyik eszköze a jótállás. A jótállás lényege, hogy a jótállás időtartama alatt az eladó (kötelezett) garantálja, hogy a szerződést hibátlanul teljesíti,...Tovább olvasomtermékszavatosság
Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn...Tovább olvasomfoglalkoztatási szolgálat
Az állam a munkaerőpiaci feladatainak ellátására létrehozta és működteti a nemzeti foglalkoztatási szolgálat szervezetrendszerét. A nemzeti foglalkoztatási szolgálat hatskörébe tartozik a egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatok, a munakerőpiaci folyamatok nyomonkövetése,...Tovább olvasomüzleten kívüli kereskedelem
Olyan kiskereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a kereskedő vagy nevében, illetve javára eljáró személy felkeresi a vásárlót és a vásárló lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén vagy az e célból szervezett...Tovább olvasomtermék
Minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt – és a dolog módjára hasznosítható természeti erő. A vállalkozás által fogyasztónak...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasomprotekcionalista kereskedelempolitika
Az államnak a belföldi és külföldi áru- és szolgáltatásforgalomba történő erőteljes és közvetlen bevatkozása, ami arra irányul , hogy az állam a külkereskedelmi folyamatokat – elsősorban az országba behozott áruk,...Tovább olvasommunkaügyi szakterület
A munkaerő-piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges célja a legális foglalkoztatás elősegítése és a munkavállaló és munkáltató jogi védelmének elősegítése az állami szabályozás és hatósági tevékenység által. Az állam...Tovább olvasomközfoglalkoztatási jogviszony
A közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel létrejövő, határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyre bizonyos tekintetben a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak. Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely állami vagy...Tovább olvasom