szabad kereskedelem
A nemzetközi keresekedelmi kapcsolatokat, tranzakciókat egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben gátolják adminisztratív, gazdasági vagy valutapolitikai akadályok. A szabadkereskedelem hívei – elsősorban a klasszikus liberális közgazdászok- azt állítják, hogy a szabadkereskedelem minden részt vevő ország ,és az azokban élő minden gazdasági szereplő számára hasznos az országok közti komparatív előnyök kihasználása miatt. Ennek kulcs gondolata, hogy egyes termelési tényezők előfordulása, kapacitása és azok költsége országonként változó, ebből adódóan minden országnak komparatív előnye van egy-egy termék előállításában. Ha mindegyik ország annak a terméknek az előállítására szakosodik, melyben előnye van, és többet termel a hazai szükségletnél, akkor ezt a többletet más országokba exportálhatja. Az így keletkező többletjövedelem fejében több jószágot tud importálni. Ennek köszönhetően bővül a fogyasztási javak választéka a hazai piacon,a beruházási erőforrások optimálisan kerülnek felhasználásra, és az ebből adódó nemzetközi munkamegosztásnak köszönhetően nő a termelés hatékonysága.
Tudományterület:
Forrás:
David Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
David Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei, Kovács Éva (2016)Kereskedelempolitikai és kereskedelmi szakigazgatás.
In: Kovács Éva, dr. Jámbor Attila, Dr. Téglásiné Dr. Kovács Júlia, Dr. Mikó Zoltán
Szakigazgatás I.. 121 p.
Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2016. pp. 21-44.
Szerző:
Relációk
közfoglalkoztatási jogviszony
A közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel létrejövő, határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyre bizonyos tekintetben a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak. Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely állami vagy...Tovább olvasomálláskeresési segély
A nyugdíj előtti álláskeresési segély a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül az álláskeresési ellátások egyik formája. Célcsoportja a még aktív korú, de a nyugdíjkorhatár eléréséhez közel álló személyek. Célja, hogy azok...Tovább olvasomversenykorlátozás
A piaci szereplők olyan magartása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza különösen a versenytársak piacról való kiszorítása, a piacra lépés megakadályozása vagy korlátozása révén a vállakozások összeolvadása,...Tovább olvasompróbavásárlás
A fogyasztóvédelmi hatóság tevékenység egyik eszköze, amely a vállalkozás fogyasztók felé irányuló magatartását hivatott ellenőrízni. A próbavásárláshoz a fogyasztóvédelmi hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. Próbavásárlás esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az...Tovább olvasomgazdaságpolitikai eszköz
A gazdaságpolitika célkitűzéseit megvalósító eszközök szerteágazók lehetnek és a gazdaság különböző alrendszereire (pl. ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) kiterjedhetnek. Az eszközök fő formái lehetnek az intézmények létrehozása, törvények alkotása, állami közvetlen szerepvállalás...Tovább olvasommunkaerő-piaci szolgáltatás
Olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése. A szolgáltatások olyan egyéni vagy csoportos tanácsadási formák, amelyek az ügyfeleknek szóló, személyre szabott problémakezelést jelentik....Tovább olvasomegyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a felek rövid időtartamra, eseti jelleggel létesítenek egymással munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A munkavállaló vonatkozásában előny lehet a rugalmasabb munkavégzés, azzal együtt, hogy legális formában valósul meg...Tovább olvasomfoglalkoztatáspolitika
A foglalkoztatáspolitika a kormányzatok azon stratégiájának, cselekvési programjának, eszközeinek és intézkedéseinek összessége,amely a munkaerőpiacon a keresleti és kínálati oldal összehangolását célozzák. Célja, hogy a foglalkoztatás feltételeinek és körülményeinek szabályozása, támogatások...Tovább olvasommunkaügyi szakterület
A munkaerő-piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges célja a legális foglalkoztatás elősegítése és a munkavállaló és munkáltató jogi védelmének elősegítése az állami szabályozás és hatósági tevékenység által. Az állam...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasomközérdekű igényérvényesítés
A kollektív jogérvényesítés mód, amikor a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében az ellen a vállalkozással szemben, akinek...Tovább olvasomkifizető ügynökség
Az az előzetesen akkreditált nemzeti szervezet, amely jogosult ellátni a Közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó egyes szervezési, igazgatási, illetve közösségi forrásból nyújtott támogatások (EMVA, EMGA) kifizetésével összefüggő feladatokat ....Tovább olvasomkartell
A kartell olyan versenytárs vállalatok és/vagy azok érdekképviseleti szervei közötti titkos megállapodás, amely a verseny kiiktatását vagy korlátozását célozza. A kartell megállapodás célozhatja az (1) árpolitika összehangolását (a versenytársak megállapodhatnak,...Tovább olvasomaktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitikai eszközök egyik típusa, amelynek feladata hogy elősegítse a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolását a kínálati oldal (pl. munkavállalók képzése, átképzése) és a keresleti oldal (pl. munkahelyteremtő programok...Tovább olvasomfogyasztó
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Azaz...Tovább olvasommikroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A mikroprudenciális felügyelet az egyes intézmények, pénzpiaci szereplők – pl. bankok, biztosítók , hitelintézetek, takarékszövetkezetek, értékpapírpiac – felügyeletét látja...Tovább olvasomautomatából történő értékesítés
Az üzleten kívüli kiskereskedemi értékesítés egy speciális formája, melynek részletes szabályait a kereskedelemről szóló joganyag szabályozza. A fogyasztók védelme érdekében az autómatából forgalmazható termékek körét a jogszabály korlátozza. (pl. automatából...Tovább olvasomtermékpálya rendtartás
A termékpálya a piaci szereplők közötti kapcsolatrendszer sorozata, folyamata,amely egy meghatározott termék útját mutatja meg az alapanyag-előállításától a végtermék értékesítéséig. Az agrártermékek tekintetében jogszabály szabályoza az agrárpiaci termékek termékpályályával kapcsolatos...Tovább olvasomfogyasztóvédelmi referens
A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére a fogyasztóvédelmi szemlélet erősítését, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok ismeretének elmélyítését elősegítő fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés...Tovább olvasomgyártó
A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett (vagy EGT -n kívül működő gyártó esetén meghatalmazott képviselője) üzletszerű előállítója termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy...Tovább olvasom