többéves pénzügyi keret (EU)
A közösségi/uniós kiadásokat 1988 óta többéves keretbe helyezik, mely a költségvetést fejezetekre bontja átfogó politikaterületek szerint, amelyekre nézve az érintett időszak fő költségvetési prioritásainak tükrében meghatározzák a kiadások felső határát. Az első középtávú tervezési időszak öt évet ölelt fel, míg a rákövetkező és a jelenlegi időszakok 7 évet fognak át. Az éves költségvetéseknek tiszteletben kell tartaniuk a többéves keretben megszabott határokat.A mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika a legnagyobb a költségvetési előirányzatok tekintetében, amelyet a regionális politika követ.
Tudományterület:
Forrás:
Beata Grzebieluch: Az Unió Kiadásai. in Az európai Unió ismertetése - 2017 http://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_1.5.2.pdf Letöltve: 2017. május 11.
Szerző:
Relációk
többéves pénzügyi keret felépítése (EU)
Kötelezettségvállalási előirányzatok fejezetenkénti és alfejezetenkénti bontásban: a) A növekedés és a munkahelyteremtés fokozása. (1a. alfejezet – „Versenyképesség”)125,61 milliárd EUR. b) A régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése A többéves pénzügyi keret...Tovább olvasomúj-zélandi segélyezési rendszer
Új-Zélandon a harmincas évekig nyugdíjat csak idősek, rokkantak, vakok, özvegyek, és a bányászok kaphattak és a családi támogatásoknak is csak egy korlátozott rendszere működött. A gazdasági válság negatív következményei arra...Tovább olvasomInteligens és inkluzív növekedés
Intelligens és inkluzív növekedés: a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén;...Tovább olvasomModern Városok Program
Összesen 3400 milliárd forintnyi beruházással csaknem 260 projekt valósulhat meg a Modern városok program keretében. A kezdeményezés korszakalkotó programja a kormánynak, amelynek a fő célja, hogy erősítse a vidéket. A...Tovább olvasomközösségi döntések
A modern közgazdaságtan értelmezésében három terület foglalkozik a közszektorral: a) közösségi döntések elmélete (public choice theory) – ezen irányzat szerint a kormányzati szektor szereplői is piaci szereplőkhöz hasonlóan viselkednek, cselekvéseikben,...Tovább olvasomkötelező magánnyugdíjpénztár
Magyarországon 1998. január 1-jétől kialakított struktúrában, a vegyes rendszerbe belépett biztosítottak jövedelme utáni nyugdíjbiztosítási járulék megosztásra került. A járulék egy része már nem a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe került...Tovább olvasomjegybanki alapkamat
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. A jegybanki alapkamat elsősorban a rövid...Tovább olvasomMNB célok
Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott...Tovább olvasomsvéd jóléti állam modell
A svéd jóléti rendszert a fejlett szociálpolitikai intézményrendszert működtető országok sokáig mintaként tartották számon. Kialakulása az 1929-33-as világváltság utáni időszakra tehető, az ekkor elindított rendszer egészen 1976-ig volt érvényben. Ezt...Tovább olvasomrezsicsökkentés
A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul...Tovább olvasomnemzetközi pénzügyi intézmények
1944-ben, a II. világháború befejezésének időszakában állapodtak meg a világ vezető hatalmai a háború utáni újjáépítés módjáról, a nemzetközi kereskedelem újraindításáról. Fő feladatuknak tekintették az árfolyam-stabilitást és a devizakorlátozások megszüntetését....Tovább olvasommagyar nyugdíjrendszer reformja
A nyugdíjrendszer 1997-es reformjának elsődleges célja a magyar nyugdíjrendszer fokozatos, részleges feltőkésítése volt, amit a nyugdíjjárulékok egy részének egy újonnan létrehozottintézménytípusba, a magán nyugdíjpénztárakba történő első körben önkéntes, majd a...Tovább olvasomárfolyamrendszer
Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt....Tovább olvasomkincstári gazdálkodás
Az Államkincstár nettó-finanszírozást végez, melynek eredményeként jelentős államháztartási megtakarítás keletkezik, és hatékonyabbá válik a készpénzgazdálkodás. Az államháztartási bevételek hatékony elosztására törekedve centralizált és teljesítést követő, vagyis az előirányzatoknak megfelelő mértékű...Tovább olvasomKöltségvetési szerv átalakítása
Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az...Tovább olvasomlebegő árfolyamok rendszere
Amint a fix árfolyamok Bretton Woods-i rendszere a feszültség jeleit kezdte mutatni a hatvanas évek vége felé egyre több közgazdász javasolta, hogy az országok hagyják rá valutaárfolyamuk szabad kialakítását a...Tovább olvasomNemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció
Az Alaptörvény XIX. cikkének (4) bekezdése értelmében Magyarország az időskori megélhetést a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer megalkotásával biztosítja. A Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció az Alaptörvény e szabályára fog épülni....Tovább olvasomangolszász jóléti modell
Az Angol-szász modellbe tartozó országok esetében a szociális védelemre fordított kiadások lényegesen alacsonyabbak, mint más európai országok esetében 2000-ben a GDP 22,5 %-át tették ki. Egyik fő megkülönböztető jellegzetessége az...Tovább olvasomállamháztartás belső kontrollrendszere
Az államháztartási ellenőrzésnek kiemelt és fontos területe az adott költségvetési szerv belső kontroll rendszere is, amelynek a függetlensége – szervezeti struktúrán belüli elhelyezkedettsége okán – árnyaltabban értelmezhető. A belső ellenőrzés...Tovább olvasommagyar egészségügyi infrastruktúra
Az általános megítélés szerint a kórházi ágyak csökkenése az erőforrások hatékonyabb felhasználását jelzik, ugyanakkor az adatok arra is rávilágítanak, hogy a több kórházi ágy a nagyobb esetszám miatt fakadó többletszükségletek...Tovább olvasom