svéd jóléti állam modell
A svéd jóléti rendszert a fejlett szociálpolitikai intézményrendszert működtető országok sokáig mintaként tartották számon. Kialakulása az 1929-33-as világváltság utáni időszakra tehető, az ekkor elindított rendszer egészen 1976-ig volt érvényben. Ezt a rendszert igyekeztek a lakosság lehető legnagyobb körére kiterjeszteni, gyakorlatilag a teljes lakosságra. Az ellátásokat rászorultsági vizsgálatok nélkül osztották szét. Az ellátásokat állampolgári jogon vagy alanyi jogon vehette igénybe a lakosság. Arra törekedtek, hogy a jóléti rendszer a szociális kockázatok minél szélesebb körét felölelje. A pénzbeli ellátásokat és a természetbeni juttatásokat vegyesen alkalmazták. A svéd jóléti rendszer fenntartása nemzetközi viszonylatban is meglehetősen költségesnek bizonyult, a kiadások a svéd nemzeti össztermék mintegy 35-40 százalékát tették ki.
Tudományterület:
Forrás:
Novoszáth Péter: Társadalombiztosítás pénzügyei. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. 2014. (60 - 61. oldalak)
Szerző:
Relációk
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részletesebb feladatkörét a működéséről szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet rögzíti, amely a 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra épül. A kormányzati ellenőrzés...Tovább olvasomeurópai pénzügyi felügyeletek
A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (PFER) mikro- és makroprudenciális hatóságok decentralizált, többrétegű rendszereként hozták létre annak érdekében, hogy következetes és egységes pénzügyi felügyeletet biztosítsanak az Unióban. Az európai szintű mikroprudenciális...Tovább olvasomállamháztartási számvitel
A jelenleg érvényes magyar államháztartási számvitel nincs összhangban a nemzetközi elvárásokkal, így az Európai Unióban elvárt adatszolgáltatásnak való megfelelést a jelenlegi számviteli rendszer csak részben tudja teljesíteni, illetve csak többlet...Tovább olvasomközponti bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Az MNB elsődleges célja az...Tovább olvasomközigazgatási kontrolling
Kontrolling – a kontrolling rendszeres, a szervezeti tevékenységet átfogóan ellenőrző és korrekciókra javaslatokat tevő vezetői tanácsadói tevékenység. Általa a vezető számára szakmai előkészített javaslatokat kap, melyekből ő kiválaszthatja és végrehajtathatja...Tovább olvasompénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (Pti.) hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt...Tovább olvasomállami funkciók
Az állam megjelenésétől kezdődően ellát olyan feladatokat, amelyeket a történelmi koroktól függetlenül minden állam ellát. Tradicionális, hosszú távú feladata a közfeladatok ellátása, anyagi, technikai, emberi feltételeinek biztosítása. A történelem során...Tovább olvasomállamháztartási bevétel
Az államháztartás valamennyi költségvetési bevétele közbevételnek minősül, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől (azaz, hogy mely természetes vagy jogi személy fizeti be) és jogcímétől. A közbevételeket alapvetően a közbevétel alapjául szolgáló...Tovább olvasomközjavak
A közjó megvalósításához az államnak a gazdaság minden szférájára figyelnie kell. a) A magánjavak körére, amelyek korlátosan állnak rendelkezésre, versenyzők, fogyasztásukból mások kizárhatók, s amelyek cseréje a piacon zajlik: ezeket,...Tovább olvasomállami vagyon
Állami vagyonnak minősül: a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) amely esetében törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) az állam tulajdonában lévő...Tovább olvasomokos város
Az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet hivatalosan is meghatározza mit értünk okos város alatt: „Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint...Tovább olvasomnyugdíjmodellek rendszertana
Minden virágzó közösség tart fenn nyugdíjrendszert, amelyre az állampolgárok időkorukban támaszkodhatnak, mivel az biztosítja számukra ekkor a jövedelmük nagy részét. A rendszer stabilitása és pénzügyi fenntarthatósága az állam és állampolgárai...Tovább olvasommunkaalapú szociális modellek
A munkaalapú szociális modell (Workfare), egy alternatív modellje a hagyományos szociális jóléti, elsősorban is a feltétel nélküli segélyezési rendszereknek. A workfare kifejezés James Charles Evers amerikai polgárjogi vezetőtől származik 1968-ból....Tovább olvasomangolszász jóléti modell
Az Angol-szász modellbe tartozó országok esetében a szociális védelemre fordított kiadások lényegesen alacsonyabbak, mint más európai országok esetében 2000-ben a GDP 22,5 %-át tették ki. Egyik fő megkülönböztető jellegzetessége az...Tovább olvasomközpénzügyi kontroll
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) értelmében a Számvevőszéknek joga van rálátni minden közpénzköltésre, de természetesen nem az ÁSZ az államháztartás ellenőrzésének egyetlen szerve. A közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon egy...Tovább olvasomszociális biztonság
A szociális biztonság megteremtése érdekében az egyes országok több különféle intézményt, ellátást, támogatást és intézkedést alkalmaznak világszerte ezek közül kiemelkednek a · társadalombiztosítás, ahol az emberek egy biztosítási program keretében...Tovább olvasomszovjet szociális rendszer
A szocialista forradalom után létrejött Szovjetunióban 1917. évet követően alakult ki az állam által működtetett szociális ellátó rendszer. Az új politikai viszonyoknak megfelelően akkoriban forradalmian újnak számító megoldásokat igyekeztek alkalmazni....Tovább olvasommaastrcihti konvergencia-kritériumok
A Maastrichti Szerződés tartalmazza az euró bevezetésének feltételeit: a) Az inflációs ráta egy éves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát,...Tovább olvasomeurópai valutareform
Az európai monetáris integráció folyamatát az európai vezetők 1969. decemberi hágai találkozója indította el. Pierre Wernert, Luxemburg miniszterelnökét és pénzügyminiszterét nevezték ki annak a bizottságnak a vezetőjévé, amely konkrét lépéseket...Tovább olvasomTudomány – Innováció Program
A tudomány-, technológia- és innovációpolitikát a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni és kezelni ahhoz, hogy – a fenntartható fejlődés egyik fő hajtóerejét jelentő innováció segítségével – fel tudjunk zárkózni a...Tovább olvasom