visszaküldés tilalma

A visszaküldés tilalma (non-refoulement) olyan nemzetközi jogi jogelv, mely egy erkölcsi eredetű elvből származik: embertársainkat nem tesszük ki tetteink következményeként üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek.
A magyar jogban az elv az Alaptörvény XIV. cikkének (2) bekezdésében is szerepel: senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
Az Szmtv. és a Harm.tv. alapján pedig a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított személy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve.
A visszaküldés tilalma a Met.-ben is szerepel.

Tudományterület:

Rendészet

Forrás:

Hautzinger Zoltán (szerk.): A migráció elmélete. Budapest, NKE, 2014. [45. o.] Alaptörvény [XIV. cikk (2) bekezdés] Harm.tv. [51. §] Szmtv. [34. §] Met. [45. §]

Relációk