versenykorlátozás
A piaci szereplők olyan magartása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza különösen a versenytársak piacról való kiszorítása, a piacra lépés megakadályozása vagy korlátozása révén a vállakozások összeolvadása, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés által, tisztességtelen piaci magatartással vagy versenytársak közti összejátszó megállapodásokkal. A verseny korlátozása elleni fellépés állami feladat,melyet a versenyszabályok megalkotása és hatósági tevékenységen keresztül látnak egy a közigazgatási szervek.
Tudományterület:
Forrás:
1996. évi LVII. törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáró
Szerző:
Relációk
csomagküldő kereskedelem
Az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kereskedelmi kommunikáció útján a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő...Tovább olvasomprotekcionalista kereskedelempolitika
Az államnak a belföldi és külföldi áru- és szolgáltatásforgalomba történő erőteljes és közvetlen bevatkozása, ami arra irányul , hogy az állam a külkereskedelmi folyamatokat – elsősorban az országba behozott áruk,...Tovább olvasommunkanélküliség
Közgazdasági értelemben akkor beszélünk munkanélküliségről, ha a munkaerő-piacon a kínálat meghaladja a keresletet. A munkaerő-piac integrálja a munka, mint termelési tényező, keresleti (vállalkozások) és kínálati (háztartások) oldalán megjelenő szereplőket. Itt...Tovább olvasommunkavédelmi szakterület
A munkaerő – piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges feladata a munkát végző személyek fizikai biztonságának, egészségvédelmének garantálása. A munkavédelemi szakterület a munkát végzők egészségének megőrzését, munkavégzés képességének megóvását...Tovább olvasomtermék
Minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt – és a dolog módjára hasznosítható természeti erő. A vállalkozás által fogyasztónak...Tovább olvasomversenyfelügyelet
A versenyfelügyelet célja, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, ösztönözze a piaci versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást,...Tovább olvasomNemzeti szabványosítás
A nemzeti szabványosítás során a nemzeti szabványügyi szervezet a nyilvánosság számára hozzáférhető módon, egy országon belül fekteti le a közös gyártási protokolokat, termékekre vonatkozó általános szabályrendszert. A nemzetközi és az...Tovább olvasomszavatosság
Polgárjogi eszköz, amely a szerződés megkötését követően (vásárlás után) rendezi a termékkel kapcsolatos “minőségi garanciákat”. A szavatosság kapcsán a szerződés tárgyától függően a szabályozás megkülönbözteti a kellékszavatosságot és a termékszavatosságot....Tovább olvasomfogyasztói panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat....Tovább olvasomárubemutató
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés jellemzően a vállalkozás üzlethelyiségén kívül tartott értékesítési célú előadás, esemény, amely kiskereskedelmi tevékenységnek minősül, így a kereskedelemről szóló joganyag szabályozza. A speciális kereskedelmi forma során a...Tovább olvasompénzügyi békéltető testület
A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank szerveként működik és hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató szervezetek, így bankok, egyéb hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, pénztárak, befektetési szolgáltatók...Tovább olvasomKözösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer
Az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott adatbázisa (angol mozaikszóval: RAPEX) Jelenleg harmincegy ország piacfelügyeleti hatóságától érkeznek információk a rendszerbe. Az Európai Unió valamennyi tagállama valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia...Tovább olvasomjótállási jegy
Kötelező jótállás esetében a vállalkozás köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely alapján a fogyasztó később , a meghatározott jótállási határidő végéig a jótállási igényét a vállalkozás felé érvényesítheti. A...Tovább olvasomtermékszavatosság
Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasomgazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele...Tovább olvasomáru
A termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás, ami kereskedelmi ügyletek és kereskedelmi kommunikáció tárgya. A kereskedelmi előírások és a fogyasztóvédelmi szabályok részletesen előírják az áru...Tovább olvasomgazdaságpolitikai eszköz
A gazdaságpolitika célkitűzéseit megvalósító eszközök szerteágazók lehetnek és a gazdaság különböző alrendszereire (pl. ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) kiterjedhetnek. Az eszközök fő formái lehetnek az intézmények létrehozása, törvények alkotása, állami közvetlen szerepvállalás...Tovább olvasomminimálbér
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege. A Kormány a munka törvénykönyvének felhatalmazása alapján kormányrendeletben állapítja meg a mindenkori minmálbér összegét. A minimálbér hatásai közgazdasági szempontból...Tovább olvasomfogyasztó
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Azaz...Tovább olvasom