gratifikáció
Olyan médiaelmélet, mely szerint a média csak kiszolgálja az emberek igényeit, fogyasztási vágyait.
Tudományterület:
Forrás:
Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Wolters Kluwer 2015
Szerző:
Relációk
hierarchia etikája
E nézet szerint minden hibáért csak a vezetőnek, az intézménynek kell felelősséget vállalni, de nem az alkalmazottnak. (Feltéve, hogy nem az alkalmazott hibázott.) A kritikája, hogy létezik a felfüggesztett semlegesség...Tovább olvasomcivil társadalom
A modern civil társadalom a gazdaság és az állam közötti társadalmi interakció szférája, a nyilvánosságból és különböző szabad társulásokból tevődik össze. Politikai szerepe nem a hatalom megszerzése, hanem befolyásolása, kontrollja....Tovább olvasompriming
Tömegkommunikáció hatásai közt tárgyalva az a jelenség amikor a média előhangolja, beeteti, gondolkodását és várakozását akaratlanul előkészíti a médiát fogyasztónak. Elsősorban a pszichológiából átvett hatásmechanizmus általánosítása. Ha például egy színpadon...Tovább olvasomfunkcionalizmus
Antropológiai és szociológiai irányzat, oksági viszonyokat értelmez és létükkel igazolja annak helyességét. Ez utóbbi miatt szokták konzervatívnak is találni....Tovább olvasomstakeholder
Minden olyan személy vagy csoport, mely érdekviszonyban áll a vizsgált személlyel vagy csoporttal. Magyarul érdekgazdát jelent, ám a stakeholder analízisben a lényeg épp az, hogy nem egy érdekviszonyt tárunk fel,...Tovább olvasomdiffúz civil szervezetek
Diffúz jelzővel illetjük azokat a szervezeteket, amelyek mögött nem egy konkrét professzió áll, és így a szervezet nem kényszerül arra, hogy valamilyen speciális ismeretet, tudást is kifejlesszen. Meghatározó bennük az...Tovább olvasomalapbeállítás
A nudge egyik eleme. Az alapbeállítás az informatikában azt jelenti, hogy ha külön utasítást nem adunk, akkor az alapján fut a gép. Ám így van ez a közigazgatás-szervezésében is. Például,...Tovább olvasomvírushirdetés
Megtervezett hírverés, melyet azáltal tüntetnek spontánnak, hogy hálózatokban terjesztik szóbeszéd útján, vagy internetes közösségi médiumokban....Tovább olvasomnapirend megállapító hatás
A médiának azt a hatását nevezzük napirend megállapítónak, ami miatt az emberek figyelme bizonyos témákra irányul, az foglalkoztatja őket, arról beszélnek. Az elmélet szerint a média nem az attitűdöt változtatja...Tovább olvasomintegritás (sérthetetlenség)
Új, a legfejlettebb demokráciák felől érkező fogalom. Azt jelenti, hogy akár a köztisztviselők, akár a vállalati alkalmazottak úgy végzik a munkájukat, hogy az illeszkedik a küldetésükhöz, mely nyilvános és társadalmilag...Tovább olvasomszándékos vakság
A szándékos vakság sejtése annak a viselkedésnek mely az önigazolásokon és elfojtásokon keresztül vezet a helytelen döntésekhez. Nyilvánvaló dolgokat az emberek néha nem akarnak tudomásul venni. Társadalmi probléma szintjén tudja...Tovább olvasomnyelvpolitika
Két értelmét is találhatjuk a fogalomnak. Nyelvészetileg a nyelvművelés, és például különösképp az EU-ban annak a filozófiája, hogy a kisebb nyelvek is épp oly hivatalosak legyenek. A fogalom másik használata...Tovább olvasomkonszociális demokrácia
A képviseleti demokrácia egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul...Tovább olvasomjó kormányzat/jó kormányzás
Jó kormányzat/jó kormányzás elméletében a funkciók jelentős részének a (civil) társadalom számára való leadása történik, a közszolgáltatások hatékonyságának javítása és egyúttal a közszféra és a magánszféra határainak átrendezésével....Tovább olvasomalvóhatás
A média hatásmechanizmusának egyik eleme. Feltételei egy hihető és jelentős infromációs, mely egy megbízhatatlan forrásból származik. El kell előbb felejteni, hogy honnan származik az információ, de azután kifejti a késleltetett...Tovább olvasomelhallgatási spirál
A nyilvánosság működésében a többséghez igazodás mechanizmusa. Először is létezik egy percepció a többségi álláspontról, ez lehet akár téves is, de ennek következtében a magukat többségben gondolók hangosak, a kisebbség...Tovább olvasomvonatszerelvény hatás
A bizonytalan véleményűek úgy viselkednek, mint az utolsó vagon, melyet maga után ránt a kocsisor...Tovább olvasomreferáló sajtó
Csak híreket tartalmazó sajtó, a XVIII. századra és az előtte lévő időszakra használt kifejezés. A sajtótörténet voltaképp a referáló sajtóval indul, melyben vélemények nem kaptak helyet. Lyen sajtót állítottak elő...Tovább olvasombulvárosodás
Tabloidizáció amerikai eredetű kifejezésa bulvárosodásra. Abból ered, hogy a sajtóban dobozokba kezdik rakosgatni a híreket sok képpel, egyre kevesebb szöveggel....Tovább olvasomglobális civil szervezetek
A ’90-es évek óta terjedő elnevezése azoknak a szervezeteknek, amelyek központtal rendelkeznek, és a világ minden pontján jótékonykodásuk mellett értékeiket is terjesztik, azokért hajlamosak összeütközésbe kerülni multinacionális vállalatokkal és a...Tovább olvasom