bismarcki társadalombiztosítási rendszer
A társadalombiztosítási szolgáltatásokat a bismarcki rendszerben önigazgató közvetítő szervezetek, (nyugdíj- és) egészségbiztosítók finanszírozták. A társadalombiztosítási rendszer főbb alkotóelemei törvényekben jelentek meg:1883. június 15. – betegségi biztosítási törvény (Gesetz betreffend die Krankenversicherung der Arbeiter);1884. július 6. – az üzemi baleseti biztosításról szóló törvény (Unfallsversicherungsgesetz); 1889. június 22. – öregségi és rokkantsági biztosítási törvény (Gesetz über Invaliditätsund Alterssicherung für Arbeiter, Gehilfen und Lehrlinge); 1892. április 10. – egészségbiztosítási törvény (Krankenversicherungsgesetz).
Tudományterület:
Forrás:
Novoszáth Péter: Társadalombiztosítás pénzügyei. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. 2014. (47. oldal)
Szerző:
Relációk
államháztartás
Az államháztartás közgazdasági értelemben közfeladatok ellátását finanszírozó és ehhez centralizációt végrehajtó gazdálkodási rendszer. A közgazdasági értelmezés nem pontos, nem ad felvilágosítást arról, hogy mit tekintünk közfeladatnak, illetve milyen szervezetek tartoznak...Tovább olvasomsvéd jóléti állam modell
A svéd jóléti rendszert a fejlett szociálpolitikai intézményrendszert működtető országok sokáig mintaként tartották számon. Kialakulása az 1929-33-as világváltság utáni időszakra tehető, az ekkor elindított rendszer egészen 1976-ig volt érvényben. Ezt...Tovább olvasomönkormányzati bevételek
Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatók: a) saját bevételek, b) átengedett központi bevételek, c) állami hozzájárulások, támogatások. A...Tovább olvasomkötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A költségvetési...Tovább olvasomköltségvetési előirányzatok teljesítése
A költségvetési előirányzatok teljesítése egymásra épülő (vertikális) munkaszakaszok révén valósul meg. Ezek a munkaszakaszok – a kiadási előirányzatok teljesítésére modellezve – sorrendben az alábbiak: a) kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés, b)...Tovább olvasombankadó
A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a...Tovább olvasomMNB pénzforgalmi-felvigyázási jogköre
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki, elnöke meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását. Az MNB engedélye...Tovább olvasomkötelező jegybanki tartalék
a) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél....Tovább olvasomeurópai valutareform
Az európai monetáris integráció folyamatát az európai vezetők 1969. decemberi hágai találkozója indította el. Pierre Wernert, Luxemburg miniszterelnökét és pénzügyminiszterét nevezték ki annak a bizottságnak a vezetőjévé, amely konkrét lépéseket...Tovább olvasomköltségvetési konszolidáció
A központi költségvetés konszolidációját 2010-től a közteherviselés kiszélesítésével, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának centralizációjával és az állami közszolgáltatások körének újragondolásával indította el az új kormány. A munkaerőpiacot egyrészt kitágította, közmunkaprogramokat indított, másrészt...Tovább olvasommonetáris politika
A jegybanki működés alapját adó monetáris politika tekintetében a Monetáris Tanács jogosult dönteni. Hatáskörébe tartozik többek között a) a monetáris politikával, bankjegy- és érmekibocsátással, deviza- és aranytartalékkal, árfolyam-politikával, fizetési, elszámolási,...Tovább olvasomszociális védelem
A szociális védelem a legtágabb fogalom, amely minden szociális támogatási formát magában foglal. A szociális védelem magában foglalja mindhárom típusú ellátást: a biztosításon alapuló ellátásokat, az univerzális ellátásokat és a...Tovább olvasomEurópai Gazdasági és Pénzügyi Unió
A gazdasági és monetáris unió (GMU) az Unióban folyó fokozatos gazdasági integráció eredménye. Az EU egységes piacának kibővítését jelenti, ahol közös termékszabályozás van érvényben, és megvalósul az áruk, a tőke,...Tovább olvasomVállalkozásfejlesztési Program
A Vállalkozásfejlesztési program támogatja a jövőben beruházni kívánó hazai vállalkozásokat, hogy fejleszteni és fejlődni tudjanak. Segíti a vállalkozók és a kormányzat, a vállalkozások és a települési önkormányzatok, az egyetemek és...Tovább olvasomInteligens és inkluzív növekedés
Intelligens és inkluzív növekedés: a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén;...Tovább olvasomlebegő árfolyamok rendszere
Amint a fix árfolyamok Bretton Woods-i rendszere a feszültség jeleit kezdte mutatni a hatvanas évek vége felé egyre több közgazdász javasolta, hogy az országok hagyják rá valutaárfolyamuk szabad kialakítását a...Tovább olvasomtőkefedezeti rendszer
A tőkefedezeti rendszer esetében az adott évben befizetett járulékokból befolyt pénzből és a korábban felhalmozott tőkéből és tőkejövedelmekből fizetik ki az éppen esedékes nyugdíjakat, majd ezeken felül megmaradó részt igyekeznek...Tovább olvasomátengedett központi bevételek
A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint a költségvetési törvényben) állapítja meg. Az ide sorolandó bevételek tehát függetlenek a helyi önkormányzat döntésétől,...Tovább olvasomszociális hozzájárulási adó
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e...Tovább olvasomközösségi döntések
A modern közgazdaságtan értelmezésében három terület foglalkozik a közszektorral: a) közösségi döntések elmélete (public choice theory) – ezen irányzat szerint a kormányzati szektor szereplői is piaci szereplőkhöz hasonlóan viselkednek, cselekvéseikben,...Tovább olvasom