jogszabály-szerkezet
A jogszabályt az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A jogszabályban alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében: alpont, a pont, bekezdés, szakasz (§), alcím, fejezet, rész és a könyv. A jogszabály alapegysége a szakasz. A jogszabály szerkezeti egységeit folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel meg kell jelölni. Jogszabály jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat. A bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egységek sorszámozását a jogszabályban nem lehet újrakezdeni. A jogszabályban a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységnek címet kell adni. A szerkezeti egység címében a szerkezeti egységet más szerkezeti egységtől egyértelműen elhatároló tárgyát vagy tartalmának lényegét röviden kell megjelölni.
Tudományterület:
Forrás:
61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről 36-37. §
Szerző:
Relációk
hatósági döntés
A hatósági döntés mint jogi tény jogviszonyokat keletkeztet, módosít, megszüntet. A hatóság az eljárása során, eljárási jogviszony alapján adja ki. A hatósági döntés az anyagi joghatás szempontjából lehet érdemi vagy...Tovább olvasomfelhatalmazás (jog)
Jogszabályba foglalt kötelezés alacsonyabb szintű jogszabály megalkotására, amelyben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból...Tovább olvasomjogalkotási hatáskör
A jogalkotási hatáskör jogi norma meghozatalára vonatkozó jogosultságot és kötelezettséget jelent. Az eredeti jogalkotási hatáskör közvetlenül az Alaptörvényből ered, ezért a jogalkotás nem igényel külön felhatalmazást. A származékos jogalkotói hatáskör...Tovább olvasomnyelvhasználat elve
Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Természetesen ez alól lehetnek kivételek: a magyar nyelv, mint az eljárás nyelve, nem jelenti azt, hogy a konzuli tisztviselő és a...Tovább olvasomhatósági nyilvántartás
A közigazgatási szervnél természetes és jogi személyekkel, jogi személyeknek nem minősülő szervezetekkel, továbbá jogokkal, kötelezettségekkel és dolgokkal kapcsolatos adatokról, törvény alapján vezetett közhiteles nyilvántartás. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak...Tovább olvasomeljárásjogi jogutódlás
Valamely hatósági eljárás során megállapított eljárási jog, jogi kötelezettség vagy jogi helyzet, illetve jogviszony alanyának változása oly módon, hogy az eljárási jog, kötelezettség vagy a jogviszony fennmarad. Ha jogszabály másként...Tovább olvasomtörvény előtti egyenlőség
A törvény előtt mindenki egyenlő. Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan...Tovább olvasomhivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárás
A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslatai közül azok, amelyeket a hatóság hivatalból (ex officio) indít meg. Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás...Tovább olvasomkivett eljárások
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó, sajátos eljárások, amelykre elkülönült ágazati jogi szabályozás voantkozik. A Ket. hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási...Tovább olvasomkörjegyzőség
Az Mötv. hatályba lépésével megszűnt jogintézmény. Jelenlegi formája a közös önkormányzati hivatal. Az Ötv. szerint az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget...Tovább olvasomeljárási képesség (közig.)
Az eljárási képesség eljárásjogi cselekvőképességet jelent. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség....Tovább olvasomszemle
A bizonyítási eljárás egyik meghatározott módja, amelyre akkor kerül sor, ha a tényállás tisztázásához, lényeges körülmény megállapításához tény, helyszín, ingó vagy ingatlan (együtt: szemletárgy), illetve személy közvetlen megfigyelése, megvizsgálása szükséges....Tovább olvasomhatározat
A hatóságnak az ügy érdemében, meghatározott alakban hozott döntése. Az a konkrét egyedi közigazgatási hatósági (közhatalmi) aktus, amelynek kibocsátásával az eljárási feltételek alapján, az arra jogosult hatóság, a hatósági ügy...Tovább olvasompreambulum
Preambulum az Alaptörvény módosításának tervezetében, és a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvényben alkalmazható. Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotott törvény preambulumot tartalmaz. A preambulumban ismertethető a szabályozás előzménye, indoka...Tovább olvasomközvetlen egyeztetés
A közvetlen egyeztetés célja, hogy a jogszabály előkészítője számára lehetőséget biztosítson arra, hogy közvetlenül vonjon be a jogszabály előkészítésének munkálataiba olyan, a jogszabálytervezet tárgykörében kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó, vagy az...Tovább olvasomterületi hatály
Azt mutatja meg, hogy a jogszabály földrajzi értelmében hol alkalmazandó. Az a földrajzilag körülhatárolt területet, amely területén a jogszabály jogokat és kötelezettségeket határoz meg. Főszabályként a jogszabály területi hatálya az...Tovább olvasomhatósági igazolvány
Olyan közokirat, amelyet a közigazgatási hatóság – jogszabályi esetekben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására ad ki. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására...Tovább olvasomszervezetalakítási szabadság
Az önkormányzat rendelettel maga meghatározza szervezeti és működési rendjét. Ez magában foglalja a saját szervezetalakításhoz való jogot, a központi hatalomtól független saját intézményekkel rendelkezik és meghatározott kérdésekben ezen intézmények útján,...Tovább olvasomállami vezetők
Állami vezetők két csoportját különböztetjük meg. A politikai vezetők közé tartozik a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár, szakmai vezető pedig a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár. A politikai...Tovább olvasomminiszterelnöki biztos
A miniszterelnök – normatív utasításával – a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki. A miniszterelnök rendeletben irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost. Megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb...Tovább olvasom