agrárpolitika
Az agrárpolitika a gazdaságpolitika egyik részterülete, amelynek célja, hogy tervszerűen és tudatosan alakítsa a mezőgazdasági teremlést, befolyásolja a termelési és értékesítési feltételeket, a jövedelmi helyzetet, az érdekérvényesítés lehetőségét, befolyásolja a birtok- és tulajdonviszonyokat, a vidékfejlesztést, az élelmiszergazdaságot és a mezőgazdasági termelékenység elősegítésével összhangban biztosítsa a környezet védelmét. Eszközei lehetnek normatív eszközök (nemzeti és EU -s jogszabályok), hatósági eszközök, ösztönzők, kormányzati támogatások stb. Az agrárpolitika nem tekinthető kizárólag nemzeti kérdésnek. Az Európai Unión belül a tagállamokra vonatkozólag a mezőgazdaság és birtokpolitika lényeges területeit az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) határozza meg. A közös agrárpolitika célkitűzései: (1) a mezőgazdasági termelékenység növelése, (2) a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, (3) a piacok stabilizálása, (4) az ellátás biztosítása, (5) méltányos fogyasztói árak kialakítása.
Tudományterület:
Forrás:
Az Európai Unió Műkö-
déséről szóló Szerződés 39. cikke , Nemzeti Vidékstratégia 2012 -2020, DR. Csák Csilla (2014):Agrárpolitika, agrárigazgatás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Vezető-és Továbbképzési Intézet
Szerző:
Relációk
fogyasztó
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Azaz...Tovább olvasomgazdaságpolitikai eszköz
A gazdaságpolitika célkitűzéseit megvalósító eszközök szerteágazók lehetnek és a gazdaság különböző alrendszereire (pl. ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) kiterjedhetnek. Az eszközök fő formái lehetnek az intézmények létrehozása, törvények alkotása, állami közvetlen szerepvállalás...Tovább olvasominformációs aszimmetria
Akkor áll fenn, ha a tranzakció (vásárlás, szerződéskötés) során a részt vevő felek egyike több, vagy pontosabb információval rendelkezik az adott termékről, szolgáltatásról vagy a vásárlás körülményeiről, mint a másik....Tovább olvasomvám
A vám egy olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelempolitikai eszköz, amely a vámhatáron áthozott áru után fizetendő. A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A vám árképző tényezőként...Tovább olvasompénzpiac felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A pénzpiacfelügyelet feladata a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének...Tovább olvasomaktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitikai eszközök egyik típusa, amelynek feladata hogy elősegítse a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolását a kínálati oldal (pl. munkavállalók képzése, átképzése) és a keresleti oldal (pl. munkahelyteremtő programok...Tovább olvasomszavatosság
Polgárjogi eszköz, amely a szerződés megkötését követően (vásárlás után) rendezi a termékkel kapcsolatos “minőségi garanciákat”. A szavatosság kapcsán a szerződés tárgyától függően a szabályozás megkülönbözteti a kellékszavatosságot és a termékszavatosságot....Tovább olvasomfogyasztóvédelem
A gazdaságpolitika kiemelt terüle, melynek célja a fogyasztók gazdasági érdekeinek, testi épségének, biztonságágának védelme. Feladata, hogy biztosítsa a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot, a vásárlók megtévesztésének, félrevezetésének megakadályozása, illetve a fogyasztónak a...Tovább olvasommakroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet egyik formája a mikroprudenciális felügyelet mellett. Célja a rendszerszintű pénzügyi kockázatok megelőzése,a potenciális és kialkult kockázatok feltárása, kockázatelemzés ,és ha szükséges, szabályozói lépések megtétele. Rendszerszintű pénzügyi kockázatnak...Tovább olvasomüzleten kívüli kereskedelem
Olyan kiskereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a kereskedő vagy nevében, illetve javára eljáró személy felkeresi a vásárlót és a vásárló lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén vagy az e célból szervezett...Tovább olvasomegyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a felek rövid időtartamra, eseti jelleggel létesítenek egymással munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A munkavállaló vonatkozásában előny lehet a rugalmasabb munkavégzés, azzal együtt, hogy legális formában valósul meg...Tovább olvasomvásárlók könyve
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen elhelyezett dokumentum, amelybe a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni...Tovább olvasomtisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
A fogyasztókat védő jogszabályok tiltják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot ,amelynek alkalmazása során a kereskedő nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal...Tovább olvasomfoglalkoztatást helyettesítő támogatás
A szociális törvény alapján a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtható rendszeres pénzellátás, támogatás, amely a szociálisan rászorululó aktív korúak ellátását szolgálja. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának feltétele,hogy...Tovább olvasomközfoglalkoztatási jogviszony
A közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel létrejövő, határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyre bizonyos tekintetben a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak. Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely állami vagy...Tovább olvasomhitelesített mérőeszköz
Az olyan mérőeszköz, amelyet az erre feljogosított hatóság hitelesített. A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. A hitelesítési kötelezettség alá eső mérőeszközök...Tovább olvasomelállási jog
Az elállási jog a vásárlástól való elállást jelenti, azaz a fogyasztó a termék vételárát visszakérheti és termék visszaszolgáltatása esetén. Ennek két formája van a hazai jog szerint. (1) Az egyik...Tovább olvasomszabad kereskedelem
A nemzetközi keresekedelmi kapcsolatokat, tranzakciókat egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben gátolják adminisztratív, gazdasági vagy valutapolitikai akadályok. A szabadkereskedelem hívei – elsősorban a klasszikus liberális közgazdászok- azt állítják, hogy a...Tovább olvasomkereskedelmi nyilvántartás
A kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek átláthatósága, a kereskedelmi tevékenységek ellenőrízhetősége végett nyilvántartást vezet a kereskedelmi tevékenységet és kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokról, úgy mint: a) a kereskedőkről, ...Tovább olvasomagrárpolitika
Az agrárpolitika a gazdaságpolitika egyik részterülete, amelynek célja, hogy tervszerűen és tudatosan alakítsa a mezőgazdasági teremlést, befolyásolja a termelési és értékesítési feltételeket, a jövedelmi helyzetet, az érdekérvényesítés lehetőségét, befolyásolja a...Tovább olvasom