egészségügy finanszírozása
Magyarországon az egészségügy finanszírozása nagyobbrészt még ma is állami forrásokból történik, mint az OECD országok többségében. Ugyanakkor a közfinanszírozás aránya a magánfinanszírozáshoz képest a rendszerváltás óta gyorsan és jelentősen csökkent az 1991-es 89,1%-ról 2010-ben 64,8%-ra, az OECD országok átlaga alá. A magyar államháztartáson belül a fő bevételi forrásként az egészségügyi járulékból gazdálkodó egészségbiztosítási alap az egészségügyi kiadások legfőbb finanszírozója, az önkormányzatoknak emellett kisebb, de ugyancsak jelentős egészségügyi finanszírozó szerepük van. Az államháztartáson belül az egészségügyre fordított kiadások 2010-ben az összes kiadás mintegy 10%-át tették ki, míg az önkormányzati kiadások között az egészségügyi célú költés nagyjából 14% volt. Mind az egészségügyi kiadások nagysága és elosztása, mind az államháztartás egyensúlya szempontjából alapvető jelentőségű az Egészségbiztosítási Alap alakulása.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
adózási törvény
Az adózás rendjéről szóló törvény célja az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az adózó és az adóhatóság az adózás rendjéről...Tovább olvasomargentin nyugdíj modell
Argentína a chilei példát követve 1994-ben jelentős reformot hajtott végre nyugdíj rendszerében. Az új rendszer egy kétpilléres, vegyes rendszer lett, közösségi és magán is egyúttal. A rendszer fő eleme egy...Tovább olvasomközponti bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Az MNB elsődleges célja az...Tovább olvasomnemzetiségi önkormányzati költségvetés
Az államháztartás önkormányzati alrendszernek integráns részét képezi a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetése, pénz- és vagyongazdálkodása is. A nemzetiségi önkormányzatok költségvetésének elfogadására, valamint zárszámadására a helyi önkormányzatok költségvetése...Tovább olvasomKözlekedésfejlesztési Program
A közlekedésfejlesztési célok makrogazdasági keretrendszerét nagyban befolyásolják a térségben jellemzővé váló társadalmi és gazdasági folyamatok; elsősorban a globalizáció (a távolság helyett az eljutási idő dominál) és az integrációs folyamatok. Jelentős...Tovább olvasomönkormányzati kiadások
Az egyes helyi önkormányzatok kiadási struktúrája értelemszerűen elég heterogén, hiszen egészen más egy kis települési önkormányzat helyzete, mint egy nagyvárosié. Eltérő egy hátrányos helyzetű térségben lévő önkormányzat helyzete, mint egy...Tovább olvasomKormányzati Ellenőrzési Hivatal
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részletesebb feladatkörét a működéséről szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet rögzíti, amely a 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra épül. A kormányzati ellenőrzés...Tovább olvasomadóparadicsomok
Az adóparadicsomok általános értelemben véve olyan joghatóságok, amelyek jövedelemadók nélkül vagy csupán névleges jövedelemadó beszedése mellett is képesek a közszolgáltatások finanszírozására, és olyan helyként hirdetik magukat, ahova a nem rezidensek...Tovább olvasomMagyar Államkincstár szervezete
A Magyar Államkincstár 1996. január 1-én alakult meg. 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint államadósság kezelés) három szervezet alkotta. 2003. június 30-tól a...Tovább olvasomköltségvetési terv
A döntés-előkészítő szakaszban az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Kijelöli ennek keretében az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti...Tovább olvasomszemélyi jövedelemadó törvény
Az államháztartás működéséhez szükséges adóbevételek egy részének biztosítása érdekében az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségét alapul véve érvényesül a személyi jövedelemadó törvényt (1995. évi CXVII. Tv.). A törvény célja,...Tovább olvasomtöbbéves pénzügyi keret felépítése (EU)
Kötelezettségvállalási előirányzatok fejezetenkénti és alfejezetenkénti bontásban: a) A növekedés és a munkahelyteremtés fokozása. (1a. alfejezet – „Versenyképesség”)125,61 milliárd EUR. b) A régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése A többéves pénzügyi keret...Tovább olvasommegyei jogú városok
Az Országgyűlés 2010 előtt, a képviselő- testület kérelmére, az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost nyilváníthatta megyei jogú várossá. 1994-től a kört kibővítették az ennél kisebb lélekszámú, de szintén megyeszékhely Salgótarjánnal és...Tovább olvasomrezsicsökkentés
A lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul...Tovább olvasomérvényesítés
Az érvényesítés az a tevékenység, melynek során a teljesítés igazolása alapján – vagy annak hiányában is, ha arra nem volt szükség – az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet...Tovább olvasomállamháztartási alrendszerek
Az egyes országok államháztartási rendszerei jellemzően több alrendszert foglalnak magukban. Az államháztartási alrendszerek száma és funkciója – bár vannak stabil elemek (például a központi kormányzati vagy a helyi önkormányzati alrendszer)...Tovább olvasommonetáris politika
A jegybanki működés alapját adó monetáris politika tekintetében a Monetáris Tanács jogosult dönteni. Hatáskörébe tartozik többek között a) a monetáris politikával, bankjegy- és érmekibocsátással, deviza- és aranytartalékkal, árfolyam-politikával, fizetési, elszámolási,...Tovább olvasomgazdálkodás (nemzeti vagyon)
A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon a) rendeltetésének megfelelő, b) az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, c) elsődlegesen a...Tovább olvasomjegybanki célok
A magyar jegybank a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő, 2007-től érvényes középtávú inflációs célt. Az MNB inflációs célja illeszkedik az inflációs célkövetés nemzetközi gyakorlatához,...Tovább olvasomkorrupció elleni együttműködés
2011. november 18-án a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk...Tovább olvasom
