felhatalmazás (jog)
Jogszabályba foglalt kötelezés alacsonyabb szintű jogszabály megalkotására, amelyben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.
Tudományterület:
Forrás:
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 5. §
Temesi István - Linder Viktória: Államigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, 2016. 25. o.
Szerző:
Relációk
önkormányzati társulás
Az önkormányzatok írásbeli megállapodásával létrehozott szervezet, amelynek célja az önkormányzatok együttműködésének fejlesztése és a hatékonyabb feladatellátás hatósági-igazgatási, intézmény fenntartási, területfejlesztési vagy egyéb közszolgáltatásokat érintő ügyekben. A társulásban részt vevő képviselő-testületek...Tovább olvasomMagyar Közlöny
Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni,...Tovább olvasomintézményi társulás
Két vagy több érdekelt önkormányzat képviselő-testületének írásbeli megállapodása közfeladat ellátása érdekében intézmény, közintézet közös alapításáról, működtetéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről. A gazdálkodáshoz és intézményekhez kapcsolódó gyakoribb társulások: beruházást szervező társulás, közös beruházás...Tovább olvasomhatósági döntési jogerő
Az eljárásjog-tudomány különbséget tesz az ún. alaki és anyagi jogerő között, az előbbin a döntés megtámadhatatlanságát, az utóbbin pedig a döntés megváltoztathatatlanságát értve. A közigazgatási jogban a közigazgatási határozatok rendesen...Tovább olvasomkivett eljárások
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó, sajátos eljárások, amelykre elkülönült ágazati jogi szabályozás voantkozik. A Ket. hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási...Tovább olvasomeljárási képesség (közig.)
Az eljárási képesség eljárásjogi cselekvőképességet jelent. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség....Tovább olvasomvégrehajtás megindítása
Az elsőfokú hatóság hivatalból indult eljárásban hivatalból, kérelemre indult eljárásban az ügyfél kérelmére vizsgálja, illetve vizsgálhatja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a rendelkezésre álló adatokból nem...Tovább olvasomhatósági közvetítő
A hatósági közvetítő az eljárás egyéb résztvevője, akit a hatóság vehet igénybe a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében. A hatósági közvetítő gondoskodik arról,...Tovább olvasomegyezség
A közigazgatási eljárásban, ha a lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve, hogy az megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket,...Tovább olvasomtörvény előtti egyenlőség
A törvény előtt mindenki egyenlő. Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan...Tovább olvasomhatáskörelvonás
A közigazagtási hatósági eljárás egyik garanciális és a jogállamisággal összefüggő alapelve és követelménye, amely szerint a hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha...Tovább olvasomfőigazgató
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett...Tovább olvasomminiszteri kabinet
A minisztériumokban miniszter közvetlen munkatársaiból álló önálló szervezeti egység, amely a miniszter és az államtitkárok politikai munkáját közvetlenül segíti. A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a...Tovább olvasomközigazgatási per
Az államigazgatási és önkormányzati szervek hatósági bírósági felülvizsgálata. A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező...Tovább olvasomügyészi fellépés
A Ket. rendszerében a hivatalból induló döntésfelülvizsgálati eljárások egyik formája. Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem...Tovább olvasomszakhatóság
Olyan közigazgatási hatóság, amelynek előzetes hozzájárulása nélkül közigazgatási első fokú hatósági határozat nem hozható meg (kvázi osztott hatáskör). Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy...Tovább olvasomtanú
Az eljárás egyéb résztvevője, aki észlelt és ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló múltbeli tényt, és erről a közigazgatási hatóság vagy a bíróság előtt vallomást tesz. A tanúként megidézett személy...Tovább olvasomszervi hatály
A szervi hatály azt mutatja meg, hogy a jogszabály melyik állami (önkormányzati) szervekre vonatkozik, azaz ír elő a részükre hatáskört, jogalkotási vagy jogalkalmazási kötelességet, illetve biztosít jogot. A szervi hatály...Tovább olvasomfelügyeleti eljárás
A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, tovább gyakorolja – ha törvény vagy...Tovább olvasomLegfelsőbb Bíróság
Már nem létező bírósági fórum. Helyét és funkcióját 2012-ben a Kúria vette át, mint legfőbb bírósági szerv, amely a büntetőügyben, magánjogi jogvitában és közigazgatási ügyben való döntés mellett biztosítja a...Tovább olvasom
