főigazgató
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább öt év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító államtitkár javaslatára a miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.
Tudományterület:
Forrás:
2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 13. §
66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 10-12. §
Szerző:
Relációk
közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai...Tovább olvasom ...zárt képviselő-testületi ülés
A képviselő-testület zárt ülésének három altípusa különböztethető meg. Kötelező a zárt ülés: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén. Az érintett kérésére...Tovább olvasom ...egyszerű és minősített többség
A képviselő-testületi javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges....Tovább olvasom ...át nem ruházható önkormányzati feladatok
Olyan önkormányzati ügyek, hatáskörök, amelyeket kizárólag a képviselő-testület gyakorolhat. 1. rendeletalkotás, 2. szervezeti és személyi kérdések, 3. helyi népszavazás és elismerő címek, 4. gazdasági program, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, 5. önkormányzati...Tovább olvasom ...jóhiszemű eljárás elve
Jóhiszemű az, aki nem, illetve akinek kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kell vagy kellene tudnia a látszattal ellentétes tényekről (valóságról). A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az...Tovább olvasom ...kormánybiztos
A Kormány – normatív határozatával – miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz...Tovább olvasom ...helyben szokásos mód
Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének a törvényben meghatározott, a helyi viszonyokhoz igazodó formája. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott...Tovább olvasom ...illetékesség (jog)
Az ügyek földrajzi alapú megosztása egy adott állam azonos hatáskörű szervei között, vagyis arra a kérdésre ad választ, hogy az azonos hatáskörű szervek közül egy konkrét ügyben, adott területen (például...Tovább olvasom ...sommás eljárás (jog)
A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján...Tovább olvasom ...jogi személy
A jog által elismert, jogképességgel rendelkező személyegyesülés és/vagy vagyontömeg. A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva...Tovább olvasom ...revízió (jog)
A jogszabályok felülvizsgálata (revízió) önálló technológia, amely a meglevő (hatályos) jogi szabályozás keretei között marad, változtatni kíván azon reformszerűen és nem radikálisan eljárva. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata keretében a jogalkalmazás...Tovább olvasom ...szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve
A közigazgatási hatóság a hatásköre gyakorlása során azonban a jogszabályokban nevesített hatásköri szabályokon túl köteles a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően eljárni. A hatósági közvetítő...Tovább olvasom ...költséghatékonyság és gyorsaság
A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, továbbá – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a...Tovább olvasom ...közintézmény
A közigazgatási feladatokat ellátó egyéb közjogi jogi személyek egyik fajtája, az államigazgatási – és a közigazgatási – szervek által közszolgáltatások ellátására létrehozott szervtípus. Mint költségvetési szerv finaszírozásuk az állami vagy...Tovább olvasom ...ideiglenes biztosítási intézkedés
A hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti,...Tovább olvasom ...eljárási költségek
Mindaz a költség, ami az ügyfél, ügyfelek jóhiszemű és célszerű ügyvitelével kapcsolatban a hatósági eljárás keletkezett. Az eljárási költségek két csoportja: egyfelől az eljárási illeték és az igazgatási szolgáltatási díj,...Tovább olvasom ...szabad bizonyítás elve
A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Ha a tényállást tisztázáshoz nem elegendőek a rendelkezésre...Tovább olvasom ...közigazgatási államtitkári értekezlet
A kormányzati döntéshozatal egyeik szakmai előkészítő fóruma. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és...Tovább olvasom ...területközi szerv
Olyan közigazgatási szerv, amelyik nem igazodik az állam általános területi beosztásához, hanem illetékességi területük kialakításánál más törvényszerűségeket, például a földrajzi, geológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, bányászati vagy más viszonyokat vesznek figyelembe....Tovább olvasom ...diszpozitív szabály
A diszpozitív jellegű szabályok esetén el lehet térni a jogszabály rendelkező részében foglaltaktól. A diszpozitív szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a jogalanyok – konszenzussal – attól eltérő rendelkezésben nem állapodnak...Tovább olvasom ...