Független Rendészeti Panasztestület
A Független Rendészeti Panasztestület (rövidítve: FRP) alapvetően brit mintára létrehozott szervezet, mely a rendőrség feletti „civil kontroll” ellátásában játszik szerepet.
Az Rtv. szerint az FRP öt tagját az Országgyűlés választja meg hat évnyi időtartamra. Az FRP tagjának olyan, büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy választható meg, aki jogi végzettséggel és az alapvető jogok védelme területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
Az FRP tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, és feladatkörükben nem utasíthatók. Az FRP elnökét a tagok maguk közül választják meg.
Az FRP sajátos szerepet játszik a rendőri intézkedések elleni panaszok elbírálása során: a panaszkérelem tárgyában nem dönt, azonban arról állásfoglalást bocsát ki, melyben alapjog súlyos sérelmét is megállapíthatja. Ilyen esetben a panaszról az országos rendőrfőkapitány hoz döntést.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
állománytáblázat
A Hszt. szerint az állománytáblázat a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi,...Tovább olvasomútzár
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőrség közút forgalmának korlátozását vagy közút lezárását rendelheti el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására és a külön...Tovább olvasompénzügyőr
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) személyi állományába tartozó foglalkoztatott, aki hivatásos szolgálati jogviszonyban áll. Jogviszonyát a NAV-ról szóló törvény és a Hszt. szabályozza. A pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak,...Tovább olvasomOrszággyűlési Őrség
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint az Országgyűlési Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv. Az Őrség a Hszt. szervi hatálya alá tartozik, azonban a Ksztv. nem szabályozza (nem rendvédelmi, és...Tovább olvasomhelyszínbiztosítás
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, vagy egyéb esemény helyszínét megváltoztassák. Ennek célja lehet – egyebek...Tovább olvasomközrend
Legegyszerűbben fogalmazva a közrend azonos a közjog által létesített (jogi) renddel. Mivel a közrend védelme közjogi eszközökkel valósítható meg, ez elsődlegesen állami feladat (ebben különbözik a magánjogi rendtől, melyet elsősorban...Tovább olvasomszolgálati elöljáró
A Hszt. szerint szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy. Szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi...Tovább olvasomtesti kényszer
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. A szolgálati szabályzat szerint...Tovább olvasomszolgálatteljesítési hely
A Hszt. szerint szolgálatteljesítési hely a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület, míg változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen...Tovább olvasomNemzetbiztonsági Szakszolgálat
Rendvédelmi szerv, azon belül polgári nemzetbiztonsági szolgálat. Rövidítése: NBSZ. Az Nbtv. szerint egyebek közt: – a titkos információgyűjtés eszközeivel és módszereivel szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek titkos információgyűjtő...Tovább olvasomifjú polgárőr
A Ptv. alapján ifjú polgárőr lehet a 14-18 év közötti személy, aki e tevékenység végzéséhez írásbeli, törvényes képviselői hozzájárulással bír, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és büntetlen előéletű. Az ifjú polgárőr...Tovább olvasombetörésjelző rendszer
A betörésjelző rendszer az Szvmt. szerint az elektronikai vagyonvédelmi rendszerek egyik fajtája. A törvény szerint a betörésjelző rendszer vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel,...Tovább olvasomrendőri kényszerítő eszköz
A kényszerítő eszköz alkalmazása olyan rendőri szolgálati fellépés, melynek elsődleges célja az, hogy a rendőri intézkedéssel, az intézkedő rendőrrel szemben megnyilvánuló ellenállást leküzdje, az intézkedés eredményességét biztosítsa, kikényszerítse. A rendőr...Tovább olvasomterületi polgárőr szövetség
A Ptv. szerint területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet azonos megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotnak, a törvényben meghatározott feladatokat látja el és az Országos...Tovább olvasomvagyonőr
A magánbiztonság területén az Szvmt. szerint a vagyonőr az a személy, aki ingatlan, illetőleg ingóság őrzése kapcsán vagyonőrzési feladatokat lát el. Közterületen vagy nyilvános helyen a vagyonőr a törvény szerint...Tovább olvasomlőfegyverhasználat tömegben lévő személlyel szemben
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell...Tovább olvasomközterület-felügyelő
A közterület-felügyelő a (fő)polgármesteri hivatal köztisztviselő alkalmazottja, aki jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy intézkedést megtenni. Felvilágosítást kérhet attól, akiről...Tovább olvasomrendészet
A rendészet egyik széles körben elfogadott definíciója Szamel Lajos jogtudóstól származik. Eszerint a rendészet olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart...Tovább olvasompolgári nemzetbiztonsági szolgálatok
A Ksztv. szerinti rendvédelmi szervek. Az Alaptörvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. A...Tovább olvasombelső bűnmegelőzési szerv
A rendőrséget szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül az egyik a – teljes nevén – belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv. Jelenlegi elnevezése:...Tovább olvasom