kötelező jegybanki tartalék
a) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél. b) Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. c) Az intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot fizethet. d) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg.e) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (190. oldal)
Szerző:
Relációk
szociális védelem
A szociális védelem a legtágabb fogalom, amely minden szociális támogatási formát magában foglal. A szociális védelem magában foglalja mindhárom típusú ellátást: a biztosításon alapuló ellátásokat, az univerzális ellátásokat és a...Tovább olvasomkötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A költségvetési...Tovább olvasomtársadalombiztosítási egyéni számla
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/A. §-a alapján bevezetésre került a társadalombiztosítási egyéni számla, amelynek a tartalmát a hivatkozott rendelkezés határozza meg. A társadalombiztosítási...Tovább olvasomállamháztartás belső kontrollrendszere
Az államháztartási ellenőrzésnek kiemelt és fontos területe az adott költségvetési szerv belső kontroll rendszere is, amelynek a függetlensége – szervezeti struktúrán belüli elhelyezkedettsége okán – árnyaltabban értelmezhető. A belső ellenőrzés...Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. A központi...Tovább olvasomköltségvetési bevételek
A központi költségvetés összes – államháztartáson belüli pénzmozgásokat (halmozódásokat) is tartalmazó – bevételének döntő hányadát (70–75%-át) jelenleg is az adójellegű bevételek adják. A legnagyobb súlyt a termékek és szolgáltatások után...Tovább olvasomönkormányzati vagyon
A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának egyik feltétele, hogy feladataik ellátásához megfelelő vagyonnal rendelkezzenek. A vagyon fogalmába egyrészt ingatlanok (föld és épületek), másrészt ingóságok, befektetett eszközök (mindaz, ami nem ingatlan, tehát...Tovább olvasomtársadalombiztosítási törvény(Amerika)
Az 1929-es nagy gazdasági világválság hatására az Egyesült Államokban az idősek több mint 50 %-a élt szegény sorban. A tőzsdei válság során rengeteg amerikai nyugdíj-előtakarékossága pusztult el és azt követően...Tovább olvasomönkormányzati rendszer
Az ÁSZ jelentései egyértelműen megmutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok pedig fokozódtak. Az ellenőrző hatóság kimutatta az okokat, amelyek a helyzet...Tovább olvasombismarcki társadalombiztosítási rendszer
A társadalombiztosítási szolgáltatásokat a bismarcki rendszerben önigazgató közvetítő szervezetek, (nyugdíj- és) egészségbiztosítók finanszírozták. A társadalombiztosítási rendszer főbb alkotóelemei törvényekben jelentek meg:1883. június 15. – betegségi biztosítási törvény (Gesetz betreffend die...Tovább olvasomvárományfedezeti rendszer
A tőkefedezeti és a várományfedezeti rendszer között sok közös vonás figyelhető meg, a legszembetűnőbb az, hogy mindkét rendszer tartalékot gyűjt és tőkefelhalmozásra törekszik. Ugyanakkor a két rendszer között jelentős különbségek...Tovább olvasomfoglalkoztatási program
Az Új Széchenyi Fejlesztési Terv keretében a Foglalkoztatási Program elsődleges célja az lett, hogy a potenciális munkavállalók felkészítésével, az elhelyezkedésüket segítő és ösztönző támogatásokkal megkönnyítse, hogy az Új Széchenyi Terv...Tovább olvasommonetáris politika
A jegybanki működés alapját adó monetáris politika tekintetében a Monetáris Tanács jogosult dönteni. Hatáskörébe tartozik többek között a) a monetáris politikával, bankjegy- és érmekibocsátással, deviza- és aranytartalékkal, árfolyam-politikával, fizetési, elszámolási,...Tovább olvasomEurópai Központi Bank(EKB)
Noha az euróövezeten belül az EKB és a nemzeti központi bankok is bocsáthatnak ki bankjegyeket, azok kibocsátását ténylegesen csak az EKB engedélyezheti. A tagállamok érméket bocsáthatnak ki az EKB által...Tovább olvasomárfolyamrendszer
Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt....Tovább olvasomnemzetiségi önkormányzati költségvetés
Az államháztartás önkormányzati alrendszernek integráns részét képezi a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetése, pénz- és vagyongazdálkodása is. A nemzetiségi önkormányzatok költségvetésének elfogadására, valamint zárszámadására a helyi önkormányzatok költségvetése...Tovább olvasomszovjet szociális rendszer
A szocialista forradalom után létrejött Szovjetunióban 1917. évet követően alakult ki az állam által működtetett szociális ellátó rendszer. Az új politikai viszonyoknak megfelelően akkoriban forradalmian újnak számító megoldásokat igyekeztek alkalmazni....Tovább olvasommagyar államkincstári feladatok
A rendszerváltás utáni magyar költségvetési gazdálkodásban alapvető változást jelentett, amikor 1996-ban bevezetésre került a pénzgazdálkodás központi szervezetrendszeren keresztül történő megvalósítása. A kincstári rendszer célja: a pénzgazdálkodás központosítása és költségvetési megtakarítások...Tovább olvasomchilei nyugdíj modell
Chile volt az első ország, amely radikálisan szakított a bismarcki örökséggel és ezért a nyugdíjrendszer átfogó reformját nemzetközileg is nagy érdeklődés övezte. A Világbank 1994-es jelentése már követendő példának állította...Tovább olvasomköltségvetési fegyelem( EU)
A stabilitási és növekedési paktum rendelkezései szerint két kritérium betartását írják elő: a hiány nem lehet több a GDP 3%-ánál, az államadóság pedig nem haladhatja meg a GDP 60%-át. Ez...Tovább olvasom