Magyar Nemzeti Bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvény szerinti szervei a Monetáris Tanács, amely a legfőbb monetáris politikai döntéshozó szerv, az igazgatóság, amely az operatív ügyeket koordinálja, illetve a felügyelőbizottság, amely a monetáris politikán kívüli gazdálkodási folyamatokat (bér-, anyaggazdálkodás, műszaki fejlesztés) ellenőrizheti. Klasszikus jegybanki feladat a pénzkibocsátás, az emissziós monopólium, illetve mint említésre került, a pénzáramok információs tartalmának elemzése. A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (187 - 188. oldalak)
Szerző:
Relációk
érvényesítés
Az érvényesítés az a tevékenység, melynek során a teljesítés igazolása alapján – vagy annak hiányában is, ha arra nem volt szükség – az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet...Tovább olvasommonetáris politika
A jegybanki működés alapját adó monetáris politika tekintetében a Monetáris Tanács jogosult dönteni. Hatáskörébe tartozik többek között a) a monetáris politikával, bankjegy- és érmekibocsátással, deviza- és aranytartalékkal, árfolyam-politikával, fizetési, elszámolási,...Tovább olvasomköltségvetés
Az államháztartás mindkét alrendszerében a gazdálkodás alapját a költségvetés képezi. A költségvetés a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok)....Tovább olvasomközjavak
A közjó megvalósításához az államnak a gazdaság minden szférájára figyelnie kell. a) A magánjavak körére, amelyek korlátosan állnak rendelkezésre, versenyzők, fogyasztásukból mások kizárhatók, s amelyek cseréje a piacon zajlik: ezeket,...Tovább olvasomköltségvetési kiadások
A legnagyobb kiadási tételt jelenleg a költségvetési szervek közhatalmi és közszolgáltatási kiadásai, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentik (kb. 20–20%). A TB alapok és az önkormányzatoknak juttatott források...Tovább olvasomnemzetközi pénzügyi intézmények
1944-ben, a II. világháború befejezésének időszakában állapodtak meg a világ vezető hatalmai a háború utáni újjáépítés módjáról, a nemzetközi kereskedelem újraindításáról. Fő feladatuknak tekintették az árfolyam-stabilitást és a devizakorlátozások megszüntetését....Tovább olvasomjárulék
A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelyben a rendszer hatálya alá vont tagokat mindaddig, míg képesek önmagukról, saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik. Ennek fejében betegség, munkaképtelenség idején,...Tovább olvasomtöbbéves pénzügyi keret (EU)
A közösségi/uniós kiadásokat 1988 óta többéves keretbe helyezik, mely a költségvetést fejezetekre bontja átfogó politikaterületek szerint, amelyekre nézve az érintett időszak fő költségvetési prioritásainak tükrében meghatározzák a kiadások felső határát....Tovább olvasomúj-zélandi segélyezési rendszer
Új-Zélandon a harmincas évekig nyugdíjat csak idősek, rokkantak, vakok, özvegyek, és a bányászok kaphattak és a családi támogatásoknak is csak egy korlátozott rendszere működött. A gazdasági válság negatív következményei arra...Tovább olvasomkötelező magánnyugdíjpénztár
Magyarországon 1998. január 1-jétől kialakított struktúrában, a vegyes rendszerbe belépett biztosítottak jövedelme utáni nyugdíjbiztosítási járulék megosztásra került. A járulék egy része már nem a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe került...Tovább olvasomjegybanki alapkamat
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. A jegybanki alapkamat elsősorban a rövid...Tovább olvasomköltségvetési törvény
A költségvetési törvény alapvetően négy szerkezeti egységre tagozódik – a nagyobb egységtől a kisebb egységek felé, mint egy fa: a törzstől, a nagy ágtól a gallyig és azon a levélig...Tovább olvasomköltségvetési (fő)felügyelő
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 46/A. § szerint a költségvetési fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának a...Tovább olvasomÁSZ ellenőrzési tevékenység
Az Alaptörvény külön cikkben foglalkozik az Állami Számvevőszékkel is, és kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi...Tovább olvasomköltségvetési szervek bevételei
A költségvetési szerv tárgyévi bevételi forrásai az alábbi csoportokba sorolhatók: a) központi, irányítói támogatás, b) támogatás államháztartáson belülről, c) közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a...Tovább olvasomBrexit
Az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott az Európai Közösségekhez, az EU elődjéhez. Tagságát népszavazás erősítette meg 1975-ben. Az 1970-es és 1980-as években főleg a Munkáspárt és szakszervezeti vezetők támogatták a kilépést....Tovább olvasomgazdasági stabilitás
A gazdasági stabilitás érdekében – az Alaptörvénynek megfelelően – sarkalatos törvényben (2011. évi CXCIV törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) kerültek meghatározásra az államadósság csökkentésével és a közteherviseléssel kapcsolatos alapvető szabályok. Ezen...Tovább olvasomjegybanki szabályozás
A közpénzügyi rendszer intézményi megközelítésének fontos terepe a jegybanki szabályozás, ami az egyik első olyan terület volt, mely a válság következtében jelentős megújuláson esett, illetve esik át. A rodriki modell...Tovább olvasomtársadalombiztosítási alapok
A magyar Országgyűlés döntése értelmében 1989. január 1-től a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Létrejött a Társadalombiztosítási Alap, amely önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni és a társadalombiztosítási ellátások,...Tovább olvasomMNB célok
Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott...Tovább olvasom