vám
A vám egy olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelempolitikai eszköz, amely a vámhatáron áthozott áru után fizetendő. A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A vám árképző tényezőként is megjelenik, ugyanis a vám mértéke beépül a vámhatáron áthaladó áruk árába, ezáltal drágítják azt. Másrészről az állam számára jelentős bevételi forrást jelent. A vámok fajtáinak csoportosításánál megkülönböztetünk import vámot, amely az országba beáramló áru után fizetendő adó, export vámot, amely az országból kiáramló áru után fizetendő adó és tranzit vámot ,amely az országon áthaladó áru után fizetendő adó. Jogi szempontból elkülöníthetjük azokat a vámokat, amelyeket az adott állam autonóm döntése alapján, függetlenül állapít meg. Emellett léteznek a szerződéses vámok (vagy vám mentességek), amelyet az ország nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettsége miatt állapít meg.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
mikroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A mikroprudenciális felügyelet az egyes intézmények, pénzpiaci szereplők – pl. bankok, biztosítók , hitelintézetek, takarékszövetkezetek, értékpapírpiac – felügyeletét látja...Tovább olvasomKözponti Piacfelügyeleti Információs Rendszer
Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (KPIR) piacfelügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatok és beszerzett dokumentumok feldolgozására és nyilvántartására szolgáló adatbázis. A rendszer biztosítja, hogy a piacfelügyeleti programokkal és a...Tovább olvasompasszív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét két nagy csoportra bonthatjuk: aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Az állam munkanélkülieket pénzbeli és természetbeni juttatások révén segélyezheti. Az álláskeresők minimális ellátását szolgálják az álláskeresés időszakában ,ameddig...Tovább olvasomNemzeti szabványosítás
A nemzeti szabványosítás során a nemzeti szabványügyi szervezet a nyilvánosság számára hozzáférhető módon, egy országon belül fekteti le a közös gyártási protokolokat, termékekre vonatkozó általános szabályrendszert. A nemzetközi és az...Tovább olvasomkellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett, azaz termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél, a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kellékszavatosság vásárláskor a termékben már meglévő...Tovább olvasomgyártó
A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett (vagy EGT -n kívül működő gyártó esetén meghatalmazott képviselője) üzletszerű előállítója termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy...Tovább olvasominformációs aszimmetria
Akkor áll fenn, ha a tranzakció (vásárlás, szerződéskötés) során a részt vevő felek egyike több, vagy pontosabb információval rendelkezik az adott termékről, szolgáltatásról vagy a vásárlás körülményeiről, mint a másik....Tovább olvasommagatartási kódex (vállalkozás)
Olyan – piaci önszabályozás keretében létrehozott – megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra...Tovább olvasomutazásszervezői tevékenység
Olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás összeállítását...Tovább olvasomversenyfelügyeleti eljárás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó...Tovább olvasomgazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele...Tovább olvasomversenyfelügyelet
A versenyfelügyelet célja, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, ösztönözze a piaci versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást,...Tovább olvasomrezsipont
A fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti egységeként működő fogyasztói tanácsadó, információs egység, amelynek célja, hogy a fogyasztóknak részletes tájékozattást adjon a különböző közszlgáltatásokkal (villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás) és a nem...Tovább olvasomEurópai Fogyasztói Központ
Az Európai Fogyasztói Központ (EFK) az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) hazai tagja. Az Európai Unió valamennyi tagállamában – így Magyarországon is –, valamint Izlandon és Norvégiában működnek a nemzeti...Tovább olvasomhatósági szerződés
A hatósági szerződés olyan közigazgatás jogi eszköz, közigazgatási szerződés, amit a közigazgatási hatósági eljárás során a közigazgatási hatóság és az ügyfél kötnek valamely közérdekű hatósági ügy rendezése érdekében. Amennyiben a...Tovább olvasomüzleten kívüli kereskedelem
Olyan kiskereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a kereskedő vagy nevében, illetve javára eljáró személy felkeresi a vásárlót és a vásárló lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén vagy az e célból szervezett...Tovább olvasomrészmunkaidős foglalkoztatás
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A részmunkaidős foglalkoztatás elsősorban azon munkavállalók számára jelenthet megfelelő...Tovább olvasomtisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
A fogyasztókat védő jogszabályok tiltják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot ,amelynek alkalmazása során a kereskedő nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal...Tovább olvasomközérdekű igényérvényesítés
A kollektív jogérvényesítés mód, amikor a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében az ellen a vállalkozással szemben, akinek...Tovább olvasomCE jelölés
A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés az Európai Unió közösségi fogyasztóvédelmi politikájának fejlődésének vívmánya, amely azt hivatott bizotsítani, hogy csak biztonságos termék kerülhessen forgalomba a belső piacokon és...Tovább olvasom
