jogalkotás

A jog keletkezésének egyik formája, mindazoknak a hivatalos és jogilag szabályozott műveleteknek és módszereknek az összessége, amelyeknek végeredménye egy hatályos jogszabály, jogi norma. A jogalkotás egymást követő műveletekből és egymáshoz illeszthető módszerekből áll. A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek az általános és absztrakt szabályok formájában megfogalmazódó jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége. A jogalkotás jellemzői: meghatározott jogi rendben jön létre a jogszabály (eljárási szabályok szerint); tudatosan létrehozott jogi normákról van szó; előre történik a szabályozás (jövőre nézve); általánosan megfogalmazott, absztrakt jogi normák; a társadalom széles körére vonatkozik (érvényesség); körültekintő szakmai előkészítést igényel; alkalmas az uralkodó csoportok érdekeinek (összeegyeztetett kifejezésére); stabil, ámde rugalmatlan szabályozás alakul ki; meghatározott formában és elnevezéssel jelenik meg.

Tudományterület:

Forrás:

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról Tamás András: Legistica, A jogalkotástan vázlata. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2013 186-188. o.

Relációk