zárt képviselő-testületi ülés
A képviselő-testület zárt ülésének három altípusa különböztethető meg. Kötelező a zárt ülés: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén. Az érintett kérésére kötelező: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A képviselő-testület szabad elhatározásán alapul: a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. A szabad elhatározásán alapuló zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 46. §
Vértesy László: A helyi önkormányzatok, szerveik és működésük (III. fejezet). in Magyarázat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényhez. Magyar Közlöny, 2015. 118. o.
Szerző:
Relációk
állandó bizottság
Az Országgyűlés vagy a helyi önkormányzatok rendszeresen működő, döntéselőkészítő és döntéshozatali szerve. Az országgyűlési állandó bizottságoknak nincs kötelezően előírt feltélterendszere. A helyi önkormányzatok esetében a törvények – elsősorben az Mötv....Tovább olvasombizalmi szavazás
A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. A miniszterelnök...Tovább olvasomhatósági igazolvány
Olyan közokirat, amelyet a közigazgatási hatóság – jogszabályi esetekben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására ad ki. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására...Tovább olvasomkérelem elutasítása
A hatóság a kérelmet végzéssel, érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha az eljárásra nincs joghatósága, hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, a kérelem nyilvánvalóan...Tovább olvasomtolmács
Az eljárás egyéb résztvevője aki, más nyelvből fordít. Ha közigazgatási vagy bírósági eljárás során olyan idegen- vagy jelnyelvi szakértelem szükséges, amellyel az eljáró szerv maga nem rendelkezik. Ha az ügyfél...Tovább olvasomközigazgatási államtitkár
Szakmai állami vezető. A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. Közigazgatási államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető, aki jogász...Tovább olvasomhatáskörelvonás
A közigazagtási hatósági eljárás egyik garanciális és a jogállamisággal összefüggő alapelve és követelménye, amely szerint a hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha...Tovább olvasomügyvezető miniszterelnök
Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban...Tovább olvasomjogszabály formai tagolása
A jogszabályt az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A jogszabály formai tagolása a szerkezeti egységek mentén történik. Jogszabályban alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül...Tovább olvasomtörvényjavaslat
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt címet, a normaszöveget és az indokolást. Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely...Tovább olvasomlefoglalás
A bizonyítás céljait szolgáló dolog (tárgy) birtoklásának (használatának) ideiglenes elvonása, a tulajdonos (birtokos) részére az törvényben biztosított rendelkezési jog érintése nélkül. Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása...Tovább olvasomhatározat
A hatóságnak az ügy érdemében, meghatározott alakban hozott döntése. Az a konkrét egyedi közigazgatási hatósági (közhatalmi) aktus, amelynek kibocsátásával az eljárási feltételek alapján, az arra jogosult hatóság, a hatósági ügy...Tovább olvasomelsőfokú eljárás
A közigazgatási hatósági eljárás egyik, első szakasza. Az elsőfokú eljárást a közigazgatási eljárásjogi szaknyelv alapeljárásnak is nevezi, amely azt juttatja kifejezésre, hogy a tipikus jellegű – tehát határozat kibocsátására irányuló...Tovább olvasomszabad bizonyítás elve
A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Ha a tényállást tisztázáshoz nem elegendőek a rendelkezésre...Tovább olvasomRegionális Államigazgatási Kollégium
Megszűnt fórum. Korábbi a regionális államigazgatási, illetve közigazgatási hivatal vezetője által megalakított testület volt. Tagjai a régió területén működő területi államigazgatási szervek vezetői voltak. Fontos szerepet játszott a szervek közötti...Tovább olvasomjogviszony
A jogalanyok jogosultságainak és jogi kötelezettségeinek konkrét kölcsönös, jog által szabályozott viszonya. A jogviszony három eleme: az alanya, tárgy és tartalma. A jogviszonyalanyai a jogalanyok, jogképességgel rendelkező természetes és jogi...Tovább olvasomideiglenes intézkedés
A hatóság – tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok...Tovább olvasomquasi államigazgatási szerv
Törvény által államigazgatási feladatok intézésére feljogosított, a közigazgatás rendszerébe nem tartozó szervezet (gazdasági társaság, más jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), köztestület vagy kivételesen természetes személy....Tovább olvasombiztosítási intézkedés
Célja, hogy a teljesítés jövőbeni veszélyeztetettsége esetén előzetesen, már a döntés jogerőre emelkedése, vagy a végrehajtás elrendelése előtt garantálja az eredményes végrehajtást azzal, hogy megakadályozza a kötelezettség fedezetéül szolgáló pénzösszeg,...Tovább olvasomhatáskörgyakorlás
A közigazgatási hatóság hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. A közigazgatási...Tovább olvasom